Mivel nem lehet mellélőni, ha az ember klasszik/retro vonalon akar mozogni? A válasz egyértelmű! egy Ladával! A mai napig nagy a rajongótábora a szovjet autógyártás ikonjának, függetlenül attól, hogy melyik szériáról beszélünk. Ezzel együtt az ára is szépen elszállt, és egy-egy megkímélt darabért annyit kérnek, mint egy jól felszerelt, de használt prémiumért. A hobbiautózás már csak ilyen….

A 2106, vagy Lada 1600 nem tudom mennyire sikeres a hazai rajongók körében, de az biztos, hogy szépen kikoptak az utakról. Yaroslav abban a szerencsés helyzetben volt, hogy nem kellett sokat keresgélnie, hogy megtalálja az igazit, mivel a nagyapjánál lapult egy a garázsban, ami 11 éve nem látott napfényt, így nem volt leharcolt állapotban. Persze vehetett volna valami lerúgott német prémiumot is, de a 2106 iránti rajongás erősebb volt.

Megkímélt állapot ide vagy oda, azért kellett vele foglalkozni, hogy elérje azt az állapotot, amit a képeken látunk! Az első komolyabb átalakítás a piros belső beszerelése volt, ezt pedig a „kötelező” rugóvágás követte, amiből egyenesen következik, hogy a felniket is cserélni kellett. Mindannyian tudjuk, hogy így indul el a lavina minden projektautó esetében, pedig Yaroslav csak egy olyan autót szertett volna, amivel utazgathat.

Kis idő elteltével úgy érezte, hogy elviszi kicst retro racer irányba az autót. Így kicserélte a futóművet, aládobott egy szett klasszikus JDM felnit (Techno Racing talán?) és a motor környékén is „garázdálkodott” kicsit. A beltérben bukócső, Sabelt versenyövek, Nardi kormány jelenti a változást.

Mint említettem, Yaroslav utazóautónak szánta a Ladát, és 5 év alatt, 50.000 km-t tekert a 2106 órájába, különösebb probléma nélkül, 20 várost meglátogatva. Természetesen főleg találkozókra járkál a géppel, de mivel aktívan bringázik (freeride, downhill) így ezekre az utakra is a Ladával indul útnak.

Még több képet IDE kattintva találtok! 




 

 

Forrás: Lowdaily