A motorozás Európában és Magyarországon is a reneszánszát éli. Évről-évre növekszik az újonnan forgalomba helyezett motorkerékpárok száma, ezzel párhuzamosan baljóslatú tendencia tapasztalható a motorkerékpáros közlekedés biztonságának alakulásában, itthon és külföldön egyaránt. Legutóbb az ETSC (European Transport Safety Council – Európai Közlekedésbiztonsági Tanács) elemezte a motoros baleseteket.

Motoros balesetek Európában

1. kép: Egymilliárd vezetett km-re jutó motorkerékpáros és segédmotorkerékpáros halálos áldozatok száma az EU tagállamaiban 2006-ban (megjegyzés: az EU átlag 68 halott/milliárd km)

2006-ban legalább 6.200 motorkerékpáros és segédmotor-kerékpáros vesztette életét az EU-25-ök útjain. 2006-ban összesen 39.200-an haltak meg az utakon, motoron az összes áldozat 16 százaléka szenvedett halálos kimenetelű sérülést. Ez az arány azért rendkívül magas, mert a motorkerékpáros és segédmotor-kerékpáros járműkategóriákhoz az összes megtett km mindössze 2 százaléka köthető. 

A motorkerékpáron utazók baleseti kockázata átlag feletti. Ennek az oka, hogy a motorkerékpárosokat a gépkocsikban jellemző passzív biztonsági megoldások (karosszéria, energiaelnyelő zónák, biztonsági öv, légzsákok stb.) nem védik, így közlekedési baleset esetén testük közvetlenül sérül. Európában egy motorkerékpáros halálozási kockázata átlagosan 18-szor(!) nagyobb, mint egy autóvezetőnek. A halálozási kockázat mértéke azonban országonként eltérhet.

Az ETSC adatai szerint legalacsonyabb kockázat Norvégia, Svájc, Dánia és Finnországban mérhető, míg átlag feletti a motorkerékpárosok halálozási kockázata a Közép- és Kelet-európai országokban (lásd a következő képen).

Motoros balesetek EU országonként



 

2. kép: a motorkerékpárosok és segédmotor-kerékpárosok halálozási kockázatának aránya a személygépkocsi vezetőkhöz képest, egymilliárd km járművezetésre vonatkoztatva.


Magyarországon az ezredforduló óta mind a személysérüléses motorkerékpáros balesetek számában, mind pedig a közúti tragédiák alakulásában kedvezőtlen a tendencia. Míg 2001-ben 495 személysérüléses motorkerékpáros baleset történt, addig 2007-ben már 869. Hat év alatt a növekedés mértéke 56,5 %-os. Az előző év adatai szerint 83 motorkerékpáros vesztette életét hazánk közútjain, azaz átlagosan számítva csaknem minden negyedik napon a motorkerékpározás áldozatot szed.

A motorkerékpáros balesetek számszerű növekedésének több oka is van, de a legfőbb okot az emberi tényezőben, a járművezetői magatartás hiányosságaiban kell keresni. A motorkerékpározás elterjedése – különösen Budapesten, a főváros környékén és a nagyobb városokban - minden bizonnyal összefügg a nagyvárosi közlekedés zsúfoltabbá válásával, s az átlagosan lassúbb haladási sebességgel. Sok a gyorsabb előrehaladás érdekében a sorozatos, szándékos, és sokszor igen durva szabálysértések elkövető motoros. A motorkerékpáros balesetek és tragédiák legfőbb oka a sebesség nem megfelelő alkalmazása (aránya 50 % körüli az összes baleseten belül). Második kiemelt baleseti okként az irányváltoztatás, haladás és kanyarodás szabályainak a meg nem tartása (kb. 18 %), míg harmadikként a szabálytalan előzés (11-12 %) nevesíthető. Megdöbbentő és elgondolkodtató, hogy a motorkerékpáros balesetben meghalt, ill. megsérült személyek (vezető és utas) több mint 70 %-a nem töltötte be a 35. életévét.

Statisztika: a motorkerékpáros balesetek alakulása Magyarországon (2001-2006):

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

Összes baleset

495

595

608

747

874

875

Halálos baleset

38

43

49

52

64

61

Motorkerékpárok száma

93.088

97.593

103.493

114.038

122.705

130.188

Megjegyzés:
A motorkerékpáros balesetek száma 2001. és 2006. között 77 %-kal nőtt.
Ezen belül a halálos balesetek számában 44 %-os növekedés tapasztalható.
A forgalomba helyezett motorkerékpárok száma a vizsgált időszakban 40 %-kal nőtt.
A motorkerékpárok átlagéletkora csökkenő tendenciát mutat, bár még mindig magasnak mondható (2007-ben 14,7 év).

Kawasaki tép