A szakács főzte

Ezt nem én fotóztam, csentem valami idegen, de nem itthoni oldalról. De tudnék fotózni, mert ha jól emlékszem van ilyesmi az ismeretségi körben. Na majd legközelebb, most gyorsan kellett a kép

Néha lapozgatom a Liener György féle "Autótípusok" sorát, és főképp a hatvanasokban feltűnő, hogy milyen teljesítményt húztak ki akkoriban az olaszok, konkrétan az Alfa a motorjaiból. Nem csoda, hogy akkoriban, sőt még a nyolcvanas években itthon az olasz autókért nagy számban rajongtak az emberek. Apámnak volt egy barátja Veresegyházán (Kisák Gyuszi), ő segített nekünk az autókat kalapálni, Ladák sora, majd az Audim, hát ő is lelkesült olasz imádó volt, Fiat 127, Ritmo, és Alfa 33 készülőben 17 évvel ezelőtt (nem tudom összeállt-e a pofont kapott osztrák 33-as végül). De mára összeszűkült az olaszos tábor. Gyuszi fia, Tomi is mikor legutóbb nála jártam, kábé két éve Golf II-őt tekert, a versenyautója meg kocka-Lada. Azért vannak még mohikánok, mint Zsolt a most bemutatandó fehér Alfa Romeo 145-ös autójával.

Fehér feketével és pirossal és kékkel

Az Alfa 145-ös zárta a boxermotoros típusok sorát az olasz gyár autói között. Az ék alakú karosszériával, markáns és egyéni vonalvezetéssel tervezett típus, pontosabban típuspár, mert a 146-os volt az azonos alapra épült ötajtós változat, első változatai még boxerekkel jöttek ki a gyárból. Aztán a modellciklus félidejében végrehajtott nagy frissítés során a boxereket nyugdíjba küldték és soros négyhengeres motorok kerültek a géptető alá. De Zsolt autója 1996-os, így boxermotoros változat.

Megnyugtatásul: nem csak a festékszóró pisztollyal ténykedtek a motortérben

A kocsit 2004-ben vásárolta, svájci autó volt, hölgy tulajjal (ahogy ez lenni szokott). Motorja a kisebb, 1,4 literes, a felszereltsége szerény, a belseje egérszürke. Viszont a hangulata jó, pontosan olyan, amit fokozni érdemes. Zsolt szisztematikusan nekiállt nagyobbrészt maga és barátai segítségével (és persze barátnőjéről se feledkezzünk meg) átépíteni az autót. Voltak tervezett és kényszerszülte lépések is. Így a motor átépítését hengerfejtömítés hibája provokálta.

De jó kis végeredmény született a hibából: felfúrták a hengereket, új hajtókarokkal, egyedileg készített dugattyúkkal rakták össze a motort. A hengerűrtartalmat 1,6 literre növelték, és a nagyobb motorról szerelték át a nagyobb hozamú befecskendezőrendszert is. A kipufogórendszer is egyedi, rozsdamentes acélból szabták. A szívóoldalt direktszűrővel látták el. El is szépészkedtek a motortérben, fehérre festették a szívócsonkot, amit lehet políroztak.

A gép teljesítménye 100 lóerő fölé nőtt. Jó, de kevés a meglepetéshez. Ez utóbbira a beszerelt nitro-rendszer szolgál, amelynek a tartálya a csomagtartóban lakik. A 35-ös fúvóka annyi gázt fúj be, amellyel helyből jó 40 lóerővel lehet megfejelni a ménest: igaz rövid időre és csak 2000 és 6000 f/perc fordulatszám-tartományban használva a motort.

A háttérben van ott egy nagyobb tartály is

A futómű már ránézésre is magas, ennek az oka prózai: napi használatú a kocsi, és olyan utakon kell továbbjutni, ahol ültetett autó nem boldogul. De ez a futómű a gyári sport változat, keményebb, feszesebb, stabilabb. Plusz Zsolták készítettek első rugótoronymerevítőt, ez is jótékonyan hat. Akárcsak a 8x17 colos felnik a 205/40 R17-es gumikkal. A felniknél érdemes kicsit elidőzni, mert annyi munka fekszik bennük, mint másnak az egész kocsijában. megvásárlás után savval mindent lemartak a keréktárcsákról, majd ment a homokfúvóhoz. Ezután krómozták, majd Miami-ból rendelt spéci lakkal fújták, a középrészt színes lakkal, majd az egészet színtelennel. Ettől az érdekes fényhatása.

Festészet itt is, ott is

A felnik alá is érdemes benézni. Az első tengelynél 305 mm átmérőjű tárcsákat találunk négydugattyús Brembo nyergekkel, hátul pedig a régi dobfékek helyett az egyhatos tárcsafékeit.

Az asszony már megint telefonál. Valamit rendel vajon a kocsihoz?

Az utastér teljesen cserés, szinte semmi nem maradt az eredetiből. Feketére cserélték a műszerfaltömböt, új a tetőkárpit, az első ülések pedig Subaru Impreza WRX Sti modellből származnak. Beszereltek kiegészítő műszereket, és vágott aljó, levehető sportkormányt. Nem maradtak el a Momo pedálok és váltógomb sem. Az üléseket és az ajtókárpitokat kétszínű bőrrel húzták át. És ha ez nem lenne elég, egy komolyabb hifit is beszereltek.

Hangzásban váltás a teljes rendszer-beépítés

A fejegység JVC, elöl külön fészkekben egy háromutas rendszer dolgozik Vifa és Morel sugárzókkal, amelyeket HiVi hangváltó vezérel és 4 csatornás Sony erősítő hajt. A csomagtartóba üvegszálas és fényezett környezetbe beépített 38 cm átmérőjű mélynyomó dolgozik, amelyet monoblok erősítő hajt. Kapott a rendszer kondit is, és a csomagtérajtóra szerelt 15 colos monitort. A jobb hangzásért mindent hangszigeteltek, csak az ajtókba 15-15 méter bitumenlapot szuszakoltak fel.

Lesik, hogy ki ül be

És a külsőről még nem beszéltünk, pedig az is alaposan megváltozott. Lemezmunkával eltüntették a kilincseket, új, egyedi lökhárítókat és küszöbidomokat szereltek fel az autóra. Kicserélték a hátsó lámpákat, és valódi karbonszövettel vonták be a tükröket és az első Alfa-pajzsot. Idén februárban pedig színt váltott az autó: kékből gyöngyházfehér lett. Az új szín fólia az autón, amelyet fekete felületekkel és design feliratokkal tettek kontrasztosabbá a Fanat-X műhelyében.

Többi kép a galériában, ha érdekel