Lengéscsillapító- és rugóstag átépítés

Majdhogynem a legbutább lengéscsillapítót is át lehet építeni komoly sportos darabbá. Az állítás igazolásához nem kell messzire mennünk, gondoljunk csak az átépített Lada-gátlókra. Ha egy ilyen felkeményített lengéscsillapítót tekintünk a sportosítás alapesetének, akkor a másik végen a versenysportra épített egyedi futóművek szerepelnek, amelyeknek a lengéscsillapítói külső tartályos, upside down „fejen álló” típusok. Persze a kettő között nagyon sok lehetőség van a lengéscsillapítók tulajdonságainak a megváltoztatására és így a futómű tuningra.

Igaz maga a lengéscsillapító felújítás már veszített a jelentőségéből, mivel az új lengécsillapítók a gyakori modellekhez nagyon olcsón is megkaphatók. Azonban a ritkább autók, terepjárók, sportautók esetén, mikor igen drága az új lengéscsillapító, továbbra is érdekes a felújítás. Valamint minden olyan típusnál szintén, amelyeknél az első gólyaláb szára egyben a lengéscsillapító tubusa is – hiszen egy új gólyaláb ára átlag 20-50 000 Ft, a felújítás költsége 9-15 000 Ft.

A lengéscsillapító felújítás lehetőséget teremt a tuningra is. Sokan szívesen járnának sportosabb viselkedésű autóval, azonban a sportfutómű-alkatrészek (rugók, lengécsillapítók vagy komplett rugóstagok) magas ára miatt inkább maradnak a réginél. Számukra is érdekes lehet a felújítás, hiszen ennek során az árat érdemben nem befolyásolja, ha a lengéscsillapító karakterisztikáját megváltoztatják. Persze van olyan módosítás is, ami már árnövelő tényező, de még így is megéri, hiszen egy azonos tudású sportfutóműszett árát még mindig nem éri el a lengéscsillapító átépítés költsége.

Lássuk az átalakítási szinteket. Alapesetben tehát felújítható a hozott lengéscsillapító, csupán a csillapítás karakterisztikáját változtatják meg – a gátló keményebb, sportosabb viselkedésű lesz. Az ilyen utcai sport kategóriába tartozó lengéscsillapítók 30-50 százalékkal keményebbek, mint a gyári eredetik. Viszonyítási alapként említem meg, hogy a rali edzőautók, vagy driftautók számára átépített lengéscsillapítók keménysége 70-80 százalékkal haladja meg a gyári értékeket. Az utóbbiaknál ennyire kemény gátlókra azért van szükség, hogy már kis mozgásokat se engedjen a lengéscsillapító, így kiküszöböljék az autó bólintó mozgásait.

Megemlíteném, hogy ha valaki sportrugót, ültetőrugót szerel be, vagy vágja a rugót, ne feledkezzen meg arról, hogy a lengéscsillapítóval utánamenjen a rugónak. A rövidebb sportrugók, illetve a vágott rugók keményebbek a gyárinál, a vágott rugónál ez fizika, a sportrugóknak pedig egyszerűen keményebbnek kell lenniük, egyrészt ezt várjuk el tőlük, másrészt a rugóút az eredetinél jóval kisebb, egy erősebb berugózáskor nem ülhet fel a rugó, illetve nem verhet a kaszniba a kerék. Azonban a kemény rugók meg tudják táncoltatni a kocsit, ha gyenge hozzá a lengécsillapító. Egyrészt rossz útburkolaton a kerék elpattog, útegyenletlenségen áthajtva pedig a kocsi fura, rövid amplitudójú „szapora” bologató mozgást végez, ami igen zavaró.

A lengéscsillapító tuning következő szintje, mikor a rugótányér magasságát átépítik állíthatóvá. Ezáltal állíthatóvá válik az autó hasmagassága, tehát az ültetés mértéke. A Kárászy cégnél néztem körül, ott az átalakításhoz Bilstein és Öhlings alkatrészeket használnak. A német gyártók teljes leírást adnak a lengéscsillapító átalakításhoz és építéshez, nagyon komoly. Az általuk szállított menetes szárat építik be a hozott gólyalábba, illetve új rugótányérokat szerelnek fel. Ez a kaland gólyalábanként nettó 30 000 Forint, tehát duplája a szimpla felújításnak.

További 15 000 Forinttal növelhetjük a költségeket, ha húzásra állíthatóvá tesszük a lengéscsillapítót – még mindig a felújítandó darabról van szó. Ezáltal azt szabályozhatjuk, hogy kirugózáskor a lengéscsillapító mennyire fogja meg a kasznit. Itt a lényeg, hogy egy szabályzó szelepet is beépítenek a lengéscsillapítóba.

Még egy szinttel feljebb lépve új lengéscsillapítót, illetve rugóstagot építtethetünk, amelynek a minden jellemzőjét állíthatjuk, tehát a rugótányér magasságát, a csillapítás mértékét húzáskor és nyomáskor egyeránt – tehát kirugózáskor és berugózáskor is. (Egy jó beállításhoz komoly tapasztalat szükséges). Az épített lengéscsillapítókat kétcsöves és egycsöves kivitelben gyártják. Utcára a kétcsöves, alacsony nyomású gázzal töltött típusokat ajánlják. Ez a típus finomabban szabályozható, továbbá kevésbé sérülékeny. Egy darab ilyen épített gátló ára 40-60 000 Ft, ennyiért csak a magasságállítási lehetőség jár. Az állítható karakterisztika, attól függően, hogy húz- és tolóirányba is kérik-e, valamint, hogy kívülről állítható legyen, 5-20 000 Ft többletköltséget jelent.

A kétcsöves konstrukcióval szemben az egycsöves Bilstein rendszerű, épített lengéscsillapító nagynyomású gázzal töltött, felépítése miatt egyszerűbb a szerkezete. Így könnyebb is, valamint egyszerűen fogalmazva a kevesebb alkatrész miatt több a tubusban a hely a lengéscsillapító olaj számára, amely így a terhelés alatt kevésbé melegszik fel, valamint könnyebben hül le. Viszont mivel a lengéscsillapító ház maga a tubus, így sérülékenyebb, ütésre előbb görbül. Az ilyen gátlók ára 50-70 000 Ft.

Azonban a sérülékenység is kiküszöbölhető, valamint az olaj túlmelegedésének a lehetőségét is tovább csökkenthetjük. Erre találták ki a külön tartályos gátlókat, valamint a fordított beépítésű upside down gátlókat, amelyek fejen állnak. Az utóbbi előnye, hogy míg a hagyományos beépítésnél a rugóstag tengely körüli stabilitása a lengéscsillapító szár mozgásától, és annak megvezetési pontosságától, a gátló állapotától függ, addik a fejen álló gátlónál ezt a stabilitást maga a lengéscsillapító test adja, amely jóval erősebb. Azonban az ilyen egyedi cuccok építése már nem olcsó mulatság, utcára nem is igen készülnek, csak versenykörülmények között jönnek ki az előnyeik.

A felsoroltakon kívül még költhetünk bőven pénzt a futóműtuningra a lengéscsillapító és a rugóstag körül. Például használhatunk a gumi szilentek helyett kemény poliuretán szilenteket, vagy úgynevezett G-fejet, amely fém, egy gömbfejhez hasonlít, mozgásteret enged a lengéscsillapítónak, de nem verődik szét és precizebb megvezetésű. Az egytagú rugót is cserélhetjük 2 tagura, ez főképp a már igen kemény, rövid rugózási úttal rendelkező rugók esetén előnyös. Itt a két tagból a nagyobb a hordrugó, a kisebb a támasztórugó, amelynek a feladata, hogy a helyén tartsa a hordrugót, a kettőt egy közbetét választja el. Persze ez sem olcsó sztori, mert míg teljes sportrugókészletet vehetünk a gyakori típusokhoz 30-50 000 Ft-ért, itt egy rugóstaghoz való rugó ára ugyanennyi. Persze úgy is viselkedik!

Bár már nem tartozik közvetlenül a lengéscsillapító átépítéshez, de a futóműtuninghoz igen, hogy a lengéscsillapító szár felső bekötési pontja, a toronycsapágy háza átépíthető állíthatóra, így a futóműgeometrián változtathatunk. Ilyet is tudnak készíteni, de ennek még az ára is egyedi, annyira függ az autótípustól. Persze vehetünk készet is, a nagyon egyedinél már lehet kedvezőbb áru...