Dacia Dokker teszt

Jó színű tesztautót kaptunk

Mindig kell valami olcsó autó. Most ez fokozottan igaz, ilyen kápé hiányos időkben. Az újautóeladások évek óta helyben járnak, a magyar autópark derékhada a 2000 környéki nagy bevásárlásos időszakból származik, mikor mindenki építkezett, nagy tévét és új autót vett: persze főképp hitelből. Amíg ezek a dolgok le nem ketyegnek, ugyan ki tud új autót venni a nagy flottaüzemeltetőkön, az államon és néhány jól pörgő cégen (és tulajdonosaikon) kívül. Megfogytak a jó használtautók is, a kocsik túlfutnak, minimális szervizeléssel. Szóval kaland a vásárlás.

Dacia Dokker teszt

Teherautós hátsóajtók: kit érdekel, ha a funkción nem csorbít?

Egy ilyen piacra jókor érkezni olcsó új autóval szerencsés. A Dacia pont ezt csinálja. Miközben az elfogadottabb márkák kisautói három milliótól indulnak, a Dacia kétmillió fölött már jó használati értékű típusokat kínál. Ilyen a Dokker is. 2,6 millióról rajtol egyhatos benzinesként a Renault Kangoo, Peugeot Partner, Opel Combo, Fiat Doblo, VW Caddy filozófiájú jármű. Tesztautónk egy vidámabb, 1,2 literes turbós benzinessel érkezett hozzánk, magasabb Arctic felszereltséggel és 3 440 000 Forintos árcédulával.
Az autó első ránézésre is méretes. Szépnek nem szép, de kategóriájában a többiekre sem alkalmazható ez a jelző. Hatalmas hűtőmaszk, nagy lámpák, nagy lökhárító, sok műanyag, kevés fém. Az orra formailag kicsit elnagyolt, oldalról a szokásos, hátulról (kategóriájának mércéjével) egész jó. A tetőléceivel, mintha egy hordozható nagy bőrönd lenne, vagy sport-tatyó, amelyik szimpatikusabb.

Dacia Dokker teszt

Funkcionális belső, kevés extra, jó formák

És egyébként ezzel a képpel el is érkeztünk a lényeghez. Ennek a kocsinak ez a funkciója. Jó nagy belső térben elvigyen sofőrt+utasokat+cuccaikat, anélkül, hogy a nagymamát vagy a kutyát otthon kéne hagyni. És mindezt úgy, hogy új, van rá garancia, és null-kilométeresként vette át a család. Nincs presztizsértéke, és nem is dögös, de legalább 150 000 km még mire az első drágább alkatrészt cserélni kell rajta. És hát legalább annyian, ha nem többen megnézték, mint a Lexus sport-hibridjét. Mert már sokan forgatják a fejükben a Dacia-gondolatot, mint lehetséges autó-vásárlást.
Rátérve a kocsira semmiképp nem szabad a kifinomult autóértékelős, magas elvárásos színvonalról hozzáállni. Mert hát például, ha megkopogtatom zengenek a lemezek. Beülök és alig-formázottak az ülések, sok a kárpitozatlan kiabáló lemezfelület, ami meg be van vonva, az kemény műanyag. Mindemellett jók a formák, rengeteg a pakolóhely, belakható a kocsi. És a helykínálat is oké, meg több is annál. Hátul meg tényleg ülhetnek hárman egymás mellett nyüglődés nélkül. A csomagtartó meg bazi nagy, akkor is, ha teherautós kétfelé nyíló ajtón át pakolhatjuk.

Dacia Dokker teszt

Van hely, az ülések is 3 embernek adnak helyet

Motor beröff, azt hajrá. Ezek a kis turbómotorok mindig lelkesítők. Még ebben a teknőben is. Alul már ott a nyomaték, szépen felhúzza magát, szedi a lábait. A váltó ötgangos, szépen pakolható, az áttételezés illik a 115 lóerős motor karakteréhez. Igazán, ha hajtjuk, sok is a kaszninak ez a gépezet. Vidáman tekeredik a kaszni, repked a két hajtott első kerék után, mint a rajzfilmben. Hát takarékoskodtak az acéllal és a ponthegesztések számával is. Meg a fékkel is, állni kell a középső pedálon, ha dinamikuskodik az ember. De persze nem erre készült. Taxis-fuvarvadász-piánóban nem jönnek elő ezek a dolgok. A zaj is csak gyorsabban haladva tűnik fel. Autópályán meg nagyon feltűnik. Mert hát a zajszigetelés java is kispórolódott.

Dacia Dokker teszt

Nagy és könnyű takarítani

Úgy nyolc literrel jártam el százon városban. A fekvőrendőrok jelentősége csökkent, ez az autó nem hisztis, ha olyat érez a kereke alatt. Attól sem kell félni, hogy a buszmegállóban összegyűrődött aszfalt hozzáérne a hasához, vagy egy lengőkarhoz. Az extrák között sok dolog nem romolhat el, elöl elektromosak az ablakok, van manuális légkondi és képernyő-tapizós fejegység. Hátul meg kibillenthető ablakok a szellőzésért. Kábé ennyi, meg dísztárcsás lemezfelni. Ha gallyra megy az ablaktörlőlapát, az se drága, mert nem a hiperáramvonalas-kötelező-aeroblade, csak olyan sima ablaktörlő, tehát nem drága. Így hát ár és funkció és várható alacsony fenntarthatóság a hármas amivel győzhet ez a kocsi a piacon. A menni vagy maradni kérdésekor az emberek inkább a mennit választják, ahhoz meg kell valami. És ha altípust választanak, bőven elég az egyhatos szívómotoros is, hiszen fél millával olcsóbb, ha meg már többet adnának érte, vegyék a benzines-turbónál alig drágább dízelt, az jobban őrzi az értékét, mint egy turbós benzines. És még jó a kocsi vállalkozósdis többfunkciósnak is. És még valami: a jelenlegi autópiaci trendek mellett nem kell tartani a gyors értékvesztéstől. 

 

Dacia Dokker árlista