Teszt Peugeot 508 HDI Lehetne kevesebb?
Fotók: DM
Tavasszal érkezett a Peugeot 508-as Magyarországra, és rögtön bizonyíthatta is, hogy tervezői alaposan átvették az elődmodellek előnyeit és hátrányait, ha ilyen jól összerakott kocsit állítottak kerékre. Már a típusjelölés számértéke is értéknövekedést sugall: 508. 101-el több mint az előző középkategóriás Peugeot, és ez nem csak marketing számtan, rögtön feltűnik, hogy nagyobb is lett a kocsi. A tengelytáv a 407-eshez képest tíz centit nyúlt, így itt már nem lehet panasz a hátul ülők helykínálatára.
A kocsi formája most józanabb és kevésbé megosztó, mint az elődé volt – végeredményben ez is a kulcsa a tömegeladásoknak. De nem kell félni, nem unalmas fémdoboz: igen harmonikus vonalakkal megáldott, szép részletmegoldásokkal összerakott, harmonikus arányú karosszériát rajzoltak az 508-nak. Szeretem a Peugeotban, hogy típusról-típusra követhető a formai fejlődése – tehát minden korban megismerhetők az autók, úgy érzem ilyen még az Audi, a VW, az Alfa, a BMW, a Mercedes, a Volvo, a Honda. Ez a következetesség az 508-ason is látszik, a fényszórók és hátsó lámpák jellegzetes állásán, a hűtőmaszkon, ami most a 407-hez viszonyítva egészen összement.
Abból is lehet tudni, hogy jól eltalált-e egy forma, ha a megrögzött márkahívők elismernek egy körön kívüli autót. A Peugeot 508-ra a japán- és a német-autó pártiak is figyelmet szenteltek. Vélhetően a vásárlásoknál is így lesz ez. Persze az első évben még nehéz lesz igazán értékelni az eredményeket, mert jó pár motorfajta bár létezik, egyenlőre itthon még nem rendelhető – konkrétan egyik 2.0 HDI és 2.2 HDI motor sem elérhető az év végéig.
Az autó ajtaját feltárva is igen kellemes világ fogad. Az ajtók finoman nyílnak, szépen csukódnak, a beüléshez mindenhol kényelmesen tágra nyithatók. Az utastér formavilága visszafogott, de részleteiben alaposan kidolgozott. 
Szépek az ajtóburkolatok a behúzók bumeráng formájú díszítésével, nagyautós a széles középkonzol, érthető a műszerfal. A burkolatokhoz használt anyagok jó minőségűek, és egész szépen összerakták a dolgokat.
Tesztautónk egy igen jól felszerelt Allure szintű modell volt, amelyhez járt többek között az igen kényelmes első üléspár, amelyeknek a combtámasza is állítható volt. Kényelmes székek, jól elhelyezett kezelőszervek, igazán csak a kardánbox pakolóhelyeit hiányoltam, telefonnak, miegymásnak. Fejtér, lábtér, válltér rendben és a térérzet is jó, és szerencsés, hogy az elődmodelltől eltérően nem nyújtózik annyira hátra a szélvédő.
A hátsó sor szintén komfortos, kényelmesen döntött háttámlák, nagy lábtér, dúsan kárpitozott világ. Extrázott tesztautónkban még hátul oldalanként is külön szabályozható klímaberendezés is dolgozott. Igazi utazóautó ez a Peugeot. Mindehhez a csomagtartója is elég nagy, ahogy az egy középkategóriás négyajtósnál el is várható.
A motor szintén kiváló hosszútávfutó: 140 lóerős kétliteres HDI dízel, ami amúgy még nem kapható itthon. Alacsony fordulaton is nyomatékos, szinte bármely fordulaton gázt adva rugalmas, erőteljes, igen jó vezetni. Szinte nem is kéne hozzá a hatfokozatú váltó, elég lenne egy ötös is. A motor kellően csendes is. 
Használat közben figyeltem a fogyasztásmérőt. 130 km/h-s autópályázáskor öt és fél liter, és hasonló értékek. Gondoltam majd a tankoláskor igazat mondasz! És meg is lepődtem rendesen, egyharmadnyi utat városban kétharmadot autópályán teljesítve 6,2 literes átlagot futott a kocsi, pedig nálam sokat szoktak inni az autók. Elismerésem.
A kocsi futóműve komfortos. Nem billeg, nem leng, de nem olyan villámgyorsak a reakciói. Nem kell rosszra gondolni, szépen terelgethető, nem követ el hibákat, megbízható is és semlegesen viselkedik – csak nem olyan dinamikus, mint a 407 volt. Lehet a hosszabb tengelytáv teszi limósabbá a viselkedési jellemzőit. Lehet a többlengőkaros első futóművel szerelt GT változat "harapósabb", majd kiderül.
Összességében elismerésre méltó konstrukció a Peugeot 508, de talán szerencsésebb megfogalmazás az, hogy jó autó. Szimpatikus a műszaki tartalma, vonzó a csomagolása. Bár, mint kategóriájának többi résztvevője nem tartozik az olcsó kocsik közé, az alapár is hatmillió feletti, a tesztautó ára 8,2 millióra nőtt.