2010-ben, alig 15 autó részvételével lezajlott az első Raceism Lengyelországban. akkor még senki sem sejtette, hogy néhány év múlva Európa legnagyobb autós eseményévé fogja magát kinőni a dolog. Az elmúlt években lecserélték a félreérthető nevet (RACEISM), mivel a szó kiejtése elég hasonlít a rasszizmusra (racism). Ebből született meg az Ultrace név, ami mindjárt jobban cseng a mai, „píszí” társadalom számára. 2024-re már Wroclaw a stancevilág központja, és a két napos rendezvényen már több mint 1000 autót állítanak ki. A legismertebb cégek, autóépítők, tunerek, gyűjtők itt gyűlnek össze, a szervezők pedig évről-évre egyre magasabbra helyezik azt a bizonyos lécet.

Most pedig, sok év vágyakozás után, én is átélhettem az Ultrace utánozhatatlan hangulatát, köszönhetően annak, hogy idén végre teljesen szabad volt a hétvégém.

Az RS Tuning Hungary csapatával érkeztem, akik az RS6-ot, és a cég egyik alapkövét, a Ford Escort RS Cosworth-ot gurította ki Lengyelországba. A beköltözést egy privát fotózás előzte meg, de utána mehettünk a stadion területére, ahol kiemelt helyen állhatott mindkét autó, ami már önmagában óriási dolognak számít.
Autóbuziként nettó 10 perc alatt megsemmisültem, mivel a Liberty Walk Lamborghini Countach volt az első autó, ami „szembejött” velem. Most írhatnék mindenféle különleges jelzőt, hogy mennyire kicsinált a látvány, milyen érdekes részletek vannak az autón, vagy hogy mennyire menő dolog, hogy ismét egy legendás modellt faragtak szét csak úgy hobbiból, mert „megtehetik”, de a Liberty Walk dolgait nem kell különösebben magyarázni. Az emelvényeken egyébként ott volt a Top Secret Ferrari, a Tofugarage NSX, vagy éppen a Holyhall Ford Capri. A színpad előtti részen szigorú parkoltatás volt, milliméterre pontosan, a többi részt pedig úgy töltötték fel, hogy minden autó jól látható, körbejárható, fotózható legyen. Először vártam volna valami koncepciót, de miután még pénteken este 11 után is érkeztek kiállítók, megértettem, hogy lehetetlen ennyi és ilyen minőségű autót, stílusok, kategóriák szerint parkoltatni. Egy nap alatt egyébként lehetetlen körbesétálni a stadiont, vagyis lehet, de tuti kimarad majd valami néznivaló. Én még vasárnap is találtam, számomra új dolgot.

Oké, ütős autókból nincs hiány, de mégis mi az a plusz, ami miatt az Ultrace a kihagyhatatlan kategóriába tartozik?

A hangulat, vagy divatosan a vibe. A konténerekből álló színpadon egész nap tolják a DJ-k a mixeket, Ludi, a műsorvezető, pedig olyan show-t csinál, hogy még az is megáll kicsit hallgatni a dumáját, akit egyébként az ilyen jellegű szereplések nem is érdekelnek. A hangosítás 10 pont, és nem csak a színpadnál lehet hallani a zenét, hanem a stadion körül mindenhol!

Sokat elárul a rendezvényről, hogy Ausztráliából, Koreából, Japánból és az Egyesült Államokból is érkeznek autók, hogy ott lehessenek az Ultrace-en, amit azért kevés rendezvény tud felmutatni. Ráadásul ezek nem is kis csapatok. A Peaches (Korea), a The Low-Down (Ausztrália), Liberty Walk (Japán) annyira fontosnak tartják a részvételt, hogy képesek repülőn, hajón, vagy a bánat tudja milyen úton átszállítani autóikat erre az egy eseményre!

Autók tekintetében azért nem csak a tökéletes fitmenttel, többrészes felnikkel rendelkező gépeknek van jogosultsága megjelenni. Vannak itt kőkemény versenyautó legendák, driftre épített gépek, luxussportautók is, de persze a földön kúszó autókból van a legtöbb. Ezeket majd biztos fogjátok látni a képeken, úgyhogy felesleges részletezni, ami viszont érdekesebb lehet, az a Top16 és a végső döntés meghozatala!

Szombaton már megvan ki került be a Top16-ba, ami már alapból óriási elismerés, hiszen több mint 1000, durván megépített autó közül kiválasztani 16-ot, nem éppen hálás feladat. 3 órától viszont fokozódik a helyzet, mert párba állítják az autókat, a zsűri pedig szavaz. Idén Shawn Davis (AutotopiaLA), Wataru Kato(Liberty Walk), Jason Hanif (The Low-Down), Ryo (Peaches), és Lukas Kilian volt aki meghozta a végső döntést, amit nem tartok túl igazságosnak, mivel saját autók is rajta voltak a listán, de ez legyen a legnagyobb probléma. Random párba állították az autókat, és minimum 3 szavazat kellett, hogy továbbjusson az adott autó. A végén a Peaches Hyundai Pony-ja nyert, amiről remélem hamarosan teljes cikket is tudok összerakni. A lényeg annyi, hogy a nagyon durva versenytechnika, és Kyza által tervezett külső mindent vitt, és az LBWK Lambo-t is lenyomta, ami azért nem kis dolog. Itt versenyzett az RS Tuning Hungary Cossie is, ami fantasztikus eredmény! Gratulálok ezúton is a csapatnak, hogy ilyen zseniális autót raktak össze, amire az amerikai Shawn Davis is elismerően bólintott, a szervezők pedig az érkezés pillanatában nyálcsorgatva nézték át a BBS felniken, karbon cuccokkal telepakolt legendás Ford-ot!

Innentől már a szokásos menetben zajlottak az események. Díjátadó, fotózás stb.

14 év alatt nagyon sokat fejlődött ez az esemény, és etalonnak számít minden tekintetben. Bármilyen egyszerűnek tűnik, ezt a receptet lemásolni nem lehet, maximum próbálkozni. Olyan kapcsolatok alakulnak itt ki, amik nem ismernek határokat, és valóban összefogják ezt a nagy közösséget. Nem lehetett látni feszengő arcokat. Mindenki mosolyogva beszélgetett, fotózott, videózott. Megosztották egymással élményeiket, bemutatták az autóikat. Szóval ilyen egy igazi „automotive lifestyle event”.

Nem tudom mit hoz a jövő, de ha lehetőség adódik, jövőre is menni fogok, remélem ugyanazzal a társasággal, mint idén!

(Folyamatosan kerülnek fel majd képek,  most csak néhány telefonos fotóval tudok szolgálni sajnos.)