Az olvasók közül nem sokan fognak emlékezni azokra az időkre, amikor éveket kellett várni egy-egy autóra. Az ember befizette az előleget és várt a Merkur értesítésére, hogy mikor veheti át az áhított járművet. Bizonyos esetekben 4-5 évet is kellett várni egy Ladára, Wartburgra, Skodára vagy éppen Trabantra.

A képeken látható autó története is így kezdődik. Tamás nagyszülei 1981-ben megrendelték a Trabit, majd 1985-ben át is vehették az autójukat. Miután a nagymama elhunyt, Tamás megörökölte a kocsit, ami akkor már 8 éve állt a garázsban. Az autóval együtt minden eredeti dokumentumot is megkapott és a mai napig őrzi. Merkúr számlák, szervizkönyv, még egy korábbi baleset összes papírja is megvan! A motorban mindössze 48.000 km volt!

Hősünk hazavitte a járgányt és mivel volt pár rozsdafolt, ezért  szétkapta az autót, majd felújította a padlólemezt és a motorteret is. A motorral is volt egy kis gond, ezért azt is felújították. A futómű kovácsolt gyári rugókból és egy cseh rally csapat által kifejlesztett és gyártott, állítható lengőkar szettből áll, így az ültetés után is a gyári értékekre lehet belőni a kerékdőlést és megmarad a komfort és használhatóság is. A felnik felújított BBS E30 magnézium versenyfelnik, 6x15-ös méretben és 165/45-ös gumikkal. Azért erre esett a választás, mert Tamás igazi BBS fan és a többi épített autója alatt is ennek a cégnek a kerekei forognak. A beltérben minden elem az eredeti még. Tamásnak a gyári jelleg megtartása volt a cél, ezért nem is akart változtatni a barna belsőn semmit. További tervek között a karburátor cseréje és egy új kipufogórendszer felszerelése szerepel, hogy ne érjen le sehol menet közben. 

Amikor egy Sourkrauts videót megnézünk, akkor ilyen jellegű építéseket láthatunk. Büszkék lehetünk, hogy itthon is vannak ilyen értékes vasak, ráadásul ennek még nagyobb az eszmei értéke az eredete miatt. Nem véletlenül állták körbe folyamatosan a Parkoló Parádén