Első ránézésre azt gondolnánk, hogy valakinél elgurult a gyógyszer és feláldozott egy 560 SEC Mergát a hülyeség oltárán. Az igazság viszont az, hogy ezt az autót a 80-as években építették a Párizs-Dakar Rally-ra. Hans Jürgen Rauch sosem volt túl nagy Mercedes rajongó és a Dakar sem érdekelte igazán, viszont egyik este, miközben az interneten böngészett, felugrott egy hirdetés, amiben ezt a szörnyeteget reklámozták. Teljesen felcsigázta a dolog és kutatásba kezdett, de semmilyen infót sem talált a furcsa masináról.

Ez még jobban felpörgette emberünket és gyorsan el is indult Párizsba, hogy megvegye az autót. Az eladó nem beszélt se Németül, sem angolul, úgyhogy a kommunikáció nem volt a legegyszerűbb. 3 óra „jelbeszéd” után sikerült kialkudni egy viszonylag kedvező árat. Hazaérkezvén, minél tovább nézte az autót, annál nyilvánvalóbbá vált, hogy ez a szerkezet sokkal komolyabb építés, mint amilyennek tűnik.

A G-osztály alvázára építették rá ezt a GPK (üvegszálhoz nagyon hasonló anyag) kasznit, ami megszólalásig hasonlít az eredeti bódéhoz, tehát igazán iányes munkáról van szó. Az alucsövezés még ASO szabvány és a műszerfalon is nagyon régi navigációs berendezések kaptak helyet. Hans így választás elé került. Meghagyja gyári állapotban és csak találkozókra jár vele, vagy modernizálja FIA ülésekkel, modern csövezéssel és indul néhány futamon a géppel? „Biztos jó móka lenne, de így elvesztené a lelkét az autó, így nem vagyok benne biztos, hogy meg akarom változtatni az eredeti konfigot.” – mondja Hans. Hans és fia, Roman, apránként javította az autót. Kicserélték a korrodált fékcsöveket, új kipufogórendszert építettek alá és a karosszéria is egységes fehérben virít ma már.

Az interneten egyetlen képet találtak, ami a 87-es Dakar egyik szakaszán készült a kocsiról, valahol Párizs közelében, ami azt jelentheti, hogy az autónak nem sikerült teljesítenie a távot. 2006-ban indult az egyiptomi Pharaons Rally-n valaki a kocsival állítólag… Ha beindítjuk a kocsit, akkor beleremeg a táj, hála a teljesen nyitott rendszernek. A V8 hangjától már tudjuk, hogy ez nem egy gyenge projekt, amit a hétvégén dobáltak össze az udvar végében.

Az M177 V8 5 vagy 5,6 literes lehet és ehhez 3 sebességes automata váltó csatlakozik, ami a 6,3 literes 450SL-hez készült eredetileg. A G-osztály futómű elemei kötelező tartozékok egy ilyen autó esetében, a hátsó ülés helyén pedig óriási, 200 literes, üzemanyagtartályt találunk. A tűzoltó készülék inkább csak korhű kiegészítő, hiszen 1989-ben lejárt a szavatossága, és a diffihez tartozó kompresszor is egy letűnt kor emléke. (Ha valaki tudja miért volt jó ez a megoldás, ossza meg velünk!)

A futómű is teljesen egyedi elemekből épült és a mai modern technológiához képest őskövületnek tűnik, viszont tisztán látszik, aki építette tudta, hogy mit csinál és így nem okozott problémát az autónak, ha hirtelen változott az út minősége. Utazási komfort, mint olyan, nem létezik. A beszállás pont ugyanolyan nehézkes, mint bármelyik másik hasonló versenyautóba, de az üléspozíció még rátesz egy lapáttal. A kormány pont ott van, mint a gyári modellnél, viszont a pedálok előrébb vannak és így nincs túl sok hely a térdeknek.

Ettől pedig olyan lehetetlen pozícióban kell vezetni az autót, hogy felmerül a kérdés: Hogy lehet teljesíteni benne egy komplett távot? Arról nem is beszélve, hogy minden elem önálló életet él és valószínűleg egész úton azon imádkozott a sofőr és a navigátor, hogy ne essen szét a gép. Mivel nincsenek érvényes papírjai a Mergának, így a teszt egy magánútra korlátozódott, ahol megeresztették az 1700 kilós monstrumot. A felverődő kavicsok hangja, a nyöszörgő alkatrészek, a bitang kemény futómű elhiteti velünk, hogy mindjárt dimenziót lépünk, de a szomorú valóság az, hogy mindössze 40 km/h-s sebességnél járunk…

Ahhoz, hogy megnézhessük a motort, az egész elejét le kell billenteni, ami az első lökhárítóhoz van rögzítve. A lámpákkal, díszráccsal, sárvédőkkel, motorháztetővel összedolgozott elem igazán aprólékos és tudva, hogy több mint 30 éves, de még mindig egyben van, ismét el kell ismerni az alkotók munkáját!

Hans megpróbálta forgalomba helyeztetni a kocsit, de a TÜV nagyon komoly kihívás elé állította, amikor arra kötelezték, hogy minden eredeti papírja legyen meg, ami lehetetlen feladat, így Hans és fia lemondott a dologról. Ettől függetlenül szeretik ezt a furcsa Mercedest és nem egy szépségversenyre való darab, de mindenképp érdekes építés és történelmi darab, úgyhogy szerencse, hogy megfelelő kezek közé került annak idején! Még több képet IDE KATTINTVA találtok! 





 

 

Forrás: Petrolicious