Mindig öröm, olyan autókat találni, amik nincsenek agyonhypeolva a neten. Egy helyen felbukkan, nem tudni róla semmit, aztán az ember elkezd nyomozni és sikerül szóba elegyedni a tulajjal, aki roppant készségesen válaszol a kérdésekre. Jelen esetben kicsit könnyebb volt a dolgom, mert Toomyphoto pattintott ki egy képet az oldalára és így sikerült eljutni a tulajig, Ágostonig. 
 
" Kedves Carstyling csapata!
 

Végtelenül megtisztelő, hogy a ti oldalatokon szerepel az autóm!
Első autóként vettem 2011-ben, 19 éves koromban az akkor még hófehér színű s100as Skodámat. Vaszilkó Balázs akkori babakék színű s100asa volt számomra az etalon, nem hiába hatalmas példaképem a mai napig. Már akkor is nagy rajongója voltam a Wörthersee tuningtreffen-nek, így azzal a céllal kezdtük el építeni az autót, hogy nem számít, hány évig fog tartani az építés, a végeredménynek tökéletesnek kell lennie! Szerettem volna egy autót, amivel még ott is nagyot lehet villantani. Kezdetben szinte semmit nem értettem az autóépítéshez. Közgazdaságtant tanultam, és mellette a McDonaldsban dolgoztam, hogy alakuljon az autó. Az első évben darabjaira szedtük, és a lakatos cimborám a szabadidejében elkezdte csinálni, ahogy ideje engedte. Az elején minden fillér számított, így szinte kivétel nélkül mindenki a baráti ár baráti áráért segített nekem, mert látták az elszántságot. A karosszérián nagy átalakítások nem történtek. A homlokfalról leszedtük a feliratokat és a 4 sebességes váltó alagútját kibővítettük, hogy egy 5 sebességeset tudjunk betenni a helyére. Maradt minden ív és kerékjárat gyári, hogy az autó a természetes szépségéből ne veszítsen el semmit. (nagyképű lett volna új vonalakat rajzolnunk, hiszen nem tartom magamat jobb tervezőnek, mint anno a gyárban akik megalkották az autót. Szerintem mi csak rontani tudtunk volna rajta). Az autó nyárra ki is lett lakatolva, kezdődött ősszel a fényezés előkészítése. A teljes fényezés megint egy évig tartott. A kertünkben egy garázsban történt az előkészítés, csak a színt és a lakkot fújtuk kabinban. Közben a futómű összes elemét homokszórtuk és porfestettük. Minden csavart galvanizáltattunk az autóban vagy újra cseréltük. Lassan sikerült minden forgó, kopó alkatrészből gyári újat beszerezni. Ez volt a legnagyobb meló, mert sok mindent már csak a Csehektől lehetett behozatni. A harmadik nyáron elkezdtük összerakni az autót. Közben a Pepita Carpit csapata újrabőrözte az egész belsőt. Itt, amit tudtunk bevontunk bőrrel. Semmit nem cseréltünk a gyári elemeken ki, az autó itt is adja az eredeti s100as Skoda feelinget, csak a színek változtak es minden bőrborítást kapott. Végülis összeállt az autó 2015-re, gyári motorral, magassággal, kerekekkel és váltóval. Hatalmas csalódás volt. Jött a depresszió és a fejvakarás. Műszaki van, de az autó nagyon gyengén néz ki. semmi egyedi stílus. Úgyhogy leültettük a gumibakra, kapott bogár 15 coll szélesített felniket egy öt sebességes váltót és egy 1.4es Fabia motort Weber karburátorral. Ezzel a konstrukcióval megjártam a Wörtherseet és Frankfurtot 2017 nyarán. Az autó nagyon jól muzsikált. Nem csoda, hiszen építettünk gyakorlatilag egy teljesen új kocsit, hiszen a váltón (amit csak szétborítottunk és felújítottunk) mindenből új alkatrészeket kapott. Jelen pillanatban néz ki úgy, és működik olyan megbízhatóan, hogy meg merem mutatni buszkén mindenkinek. Ti vagytok az elsők, akik cikket írnak róla, eddig annyira titkoltam és vártam a tökéleteshez közeli állapotot, hogy bemutathassam. Most így néz ki, de még mindig magasnak tartom. Jelenleg a gumibakon ül, még nyárra 3 cm-et ültetünk, de nem kérdés, hogy jövő nyárra airride-ot kap, hiszen még 6-8 cm-et valahogy faragni kell, hogy peckesen üljön. Az autó színe először mindenkit meglep, anno egy bogáron láttam, és mivel hasonlóan kerek a formavilág, így biztos voltam benne, hogy a Skoda-nak is jól kell állnia. Végül egy szempillaspirált megpillantva a DM-ben lett meg a tökéletes árnyalat, azt megvásárolva mentem a festékboltba. Azóta már több helyről hallom vissza, hogy szempillaspirál alapján még soha nem kevertek autószínt, de ez az autó így lett olyan, mint amilyen én vagyok. Teljesen az én egyéniségemet tükrözi. Vidám, harsány, jókedvű színek egy teljesen őrült kompozícióban. Amikor az emberek meglátják az utcán, először nem is értik. Szokatlan és megosztó autó lett, de ez volt a cél. Valami megdöbbentő, ami nagyban elgondolkoztatja az embereket akik megcsodálják. Az autó azon kívül, hogy pattog abszolút alkalmas napi használatra. Utazósebessége a 130km/h de Németországban a 170km/h-ig skálázott órát leakasztotta. Most bőröndök dekorálják a tetőcsomagtartót, nyárra felkerül az autó színére fényezett surfdeszka is majd." 

Köszönjük szépen a leírást és Toomyphoto-nak a képet! IDE KATTINTVA a komplett galériát is megtaláljátok!