Az idei European Tuning Showdown autói között sétálva realizálódott bennem, hogy vannak bizonyos helyzetek, mikor az általam talán kissé sokszor is használt "makulátlan" kifejezés már kevésnek bizonyul egy autóra. Íme a közvetlen indok minderre!

Thomas Frölich egy Volkswagen Golf II-est hozott Európa legrangosabb tuning szépségversenyére. Az autó a rendkívül előkelő hatodik helyezést érte el végül, de az egész mezőnyből mégis ez volt az, ami a legjobban megmaradt az emlékeim között.

Egy átlagos tuning show látogató, vagy akár a témában túlzottan nem elmerülő újságíró kolléga számára valószínű ez az autó sem más, mint a rendezvényen kiállított további nyolcvankét darab ültetett kettesgolf egyike, szép felnikkel. Első blikkre talán tényleg nem is látható semmi egetverő extra rajta. Másodikra már feltűnik a világos bőr utastér és a bukóketrec, majd közelebb érve a csilli-villi motortér - ilyesmit is bárki tud csinálni. Az igazi különlegesség pedig a részletekben rejlik, ez esetben megalkuvás nélkül minden egyes részletben.

Ha a végletekig le akarnám egyszerűsíteni ezt a bemutatót, letudhatnám annyival, hogy a Golfon az utolsó csavarig minden nyers fémalkatrész krómot, vagy magasfényű polírt kapott, továbbá az összes létező műanyag elem karbon megfelelővel pótlódott, vagy valódi karbon bevonatot kapott. Ez azonban még messze nem mondana el mindent erről a kivételes építésről, így e cikket is főként azoknak ajánlanám, akiknek fogalmuk sincs, mit lehet ennyit vesézni egy "gyárias" Golfon. Tessék:

Thomas évekkel ezelőtt, teljesen az alapoktól állt neki az 1990-es gép átalakításának, ami ebben a verzióban már a kezdetektől showautónak készült. A Golf I-ről származó gyönyörű, Boerdaux Red Pearl meggybordó fényezés alatt megbújó kasztni módosítások hosszú sorát hordozza magán. Mesterien kihúzott sárvédőívek, hátsó ajtóba süllyesztett kisrendszám, eltüntetett kipufogónyílás, antennanyílás, spricnik, oldalindexek, jelek, valamint küszöb- és díszlécek láthatók - vagy nem láthatók - rögtön, az aprólékos munka azonban a sárvédők belsejére, valamint a komplett alvázra és a motortérre is kiterjed.

Habár ezek legtöbb esetben max tükörből megfigyelhetők (Bodensee-n nem is spóroltak velük), az e felületeken található összes funkció nélkül nyílást, konzolt és egyenetlenséget eltüntették, majd a teljes felületet fémig csiszolták, hogy a külső panelekkel egyenértékű minőségben fényezzék és lakkozzák őket. Bármilyen irányból is nézi az ember, ebbe a hibátlan karosszériába belekötni gyakorlatilag lehetetlen. Remek példa többek közt a motorháztető immáron teljesen sima belseje, melyből összesen 60 felesleges nyílást lakatoltak ki - mindez alighanem a hozzáértők közül is keveseknek tűnik fel, de ez általánosan jellemző az egész építésre: legyen szó bármilyen apró részletről, sehol sem végeztek félmunkát.

A kiegészítők hasonlóan komoly listát hoznak össze a karbonnal laminált elemekkel feldobott, egyedi króm lökhárítókkal, tükrökkel, kilincsekkel, sárvédő-kiegészítőkkel és megannyi kisebb-nagyobb alkatrésszel. Egyedi gyártás a karbonkeretes piros/fehér hátsó lámpaszett, a krómkilincsek ugyanakkor a Golf I-ről valók, és a fűtőrácsok nélkül, de hibátlan állapotú eredeti Volkswagen hátsó ablakok, valamint a telibe' bőrözött benzincsövek is megérnek egy misét.

A ritka, G60-as kiadásból származó első és hátsó futómű gyakorlatilag minden egyes alkatrésze - beleértve a lengőkarokat, felfüggesztéseket, tengelyeket, kormányművet és az összes létező felfogatási pontot - króm bevonatot, vagy a külsővel azonos lakkozott bordó fényezést kapott. Ezzel azonban nincs vége: a Koni lengéscsillapítók mellett a féknyergek, rugók, csavarok, sőt még a fékcsövek is krómozva lettek. A megállásról elől 305 mm-es négydugattyús szett, hátul a G60 rendszere gondoskodik, a hatékony kanyarvételekhez pedig szintén e típushoz gyártott stabilizátorokat vetettek be, elől karbon, hátul króm bevonattal díszítve.

A kerékagyakon a H&R 4x100-ról 5x130-asra váltó osztókör módosítója foglal helyet, elől 25, hátul 35 mm-es szélességben, tükörre polírozva. Így már csont nélkül felmegy a BBS eredeti, Porsche 996-osra gyártott garnitúrája, 7x17 colos méretben, 185/35-ös abroncsokkal. Bármilyen meglepő, a felnik is kívül-belül krómozottak, a kupakokon látható logók pedig saját készítésű fényezést kaptak.

Az igazi nagy durranás pedig a motortérben figyel, egy teljesen átépített és felújított 1,9 literes G60 blokkal, melyet egy Garrett T3 turbóval hoztak egy fedél alá. A nagy teljesítmény elviseléséről kovácsolt dugattyúk és hajtókarok gondoskodnak, emellett fyakorlatilag mindent cseréltek, amit lehetett. Sikolt hengerfej, új vezérműtengely, szelepek és szeleprugók, üzemanyag ellátó rendszer és olajhűtő váltotta a gyári alkatrészeket, a turbó mellé pedig intercooler, lefújószelep és egyedi csövezés párosult, kivétel nélkül krómozott kivitelben.

A gázok elvezetéséről egyedi 70-es rendszer és sportkatalizátor gondoskodik (bármilyen furcsa, krómozva), a váltó pedig a G60-ból származik, könnyített lendkerékkel és Sachs "Race" kuplunggal megtámogatva.

A motortér kinézetre pedig szinte megszólal: a működéshez elengedhetetlenül szükséges darabok kivételével minden elválasztólemezt, tartályt és konzolt kipucoltak, az akkumulátort a csomagtér egy rejtett zugába száműzték, az összes kábelt elrejtették, az ablakmosót és a komplett fűtést pedig a hozzá tartozó csövekkel együtt áldozták fel a clean optika oltárán. Ezután jöhetett a finomhangolás: gyakorlatilag minden króm, polír, vagy színre fújt kivitelben pompázik, a műanyag felületeket pedig karbon és néhol bőrborítás fedi.

Az utastérben szintén nincs hiba. A padlótól a plafonig minden létező elemet világosszürke bőrözés, vagy karbon bevonat takar a legapróbb részletekig, beleértve az egyedileg épített fél bukóketrecet is. A vadonatúj szőnyegeket a Golf II eredeti szürke szövetanyagából készítették, a szintén bőrözött ülések pedig elektromosan állítható Recaro-k.

A műszerfal - leszámítva a G60 óráit, a motorvezérlő visszajelzőinek kialakított panelt és a karbonozott-bőrözött Momo Millenium sportkormányt - maradt a gyári Golf II sajátja. Hifi terén korhű Kenwood 1DIN-es fejegység, valamint egy dupla 16-os DLS első szett került beépítésre, két- és négycsatornás erősítő, valamint egy Audio System mélynyomó kíséretében. Látványos installáció nem készült, mindent a hátsó ülés mögötti tárolókba rejtettek - tegyük hozzá, nagyon helyesen.

A Golf végső formáját az idei ETS-re érte el, a kész mű pedig az igencsak találó chrome / Carbon Edition nevet kapta. Számos alkalommal vesézgettük már, mennyire nehéz labdába rúgni egy Volkswagennel Bodensee-n - mivel itt a technikai megoldásokon fikáznivalót találni aligha lehet, nagy valószínűséggel ez a Golf is a "szükséges plusz" hiányán csúszott "csak" a hatodik helyre. Tény, hogy minden egyes részlete műalkotásszámba megy, de igazán eredeti ötletet és koncepciót, amit valaha ne valósítottak volna már meg ezen a típuson, nemigen tartalmaz.

Mindez persze csak az ETS szigorú rendszerében szempont, egyébként - főleg élőben - hihetetlen kiforrott, tényleg hibátlan alkotás ez a kettes. Mi simán a TOP3-ba vártuk Bodensee-n is, itthon pedig valószínűleg nem lenne olyan szépségverseny, amit jelen állapotában meg nem nyerne ez az autó.

Végül pedig öröm volt felfedezni, hogy az autónak némi magyar vonatkozása is van: a készítőknek szóló köszönetnyilvánításban a neves hazai műhely, az RS-Tuning is szerepelt.