Karosszéria merevség

A csavarodó, „hajlékony” karosszériájú autók vezetése soha nem olyan élmény, mint egy merev, minimálisan csavarodó karosszériával megáldott autóé. A csavarodó kasztni nehezíti a precíz vezetést, az autó váratlanul reagálhat nagy sebességről való erős fékezéskor, gyors kikerülő manőverek közben vagy húzósan vett kanyarban. Ez már mind jelzi, hogy a karosszéria merevség hiánya elsősorban szélsőséges helyzetekben lesz szembetűnő. A vezető olyasmit érez, mintha a kocsi nyúlna, gumisan viselkedne, kígyózó mozgást végezne.

A gyenge karosszéria elsősorban a tömeggyártású autók jellemzője, de néha a „nagyok” is belenyúlnak, elsősorban ha nyitható tetejű autót készítenek. Autónk merevsége őrült manőverek nélkül, nagyon egyszerűen tesztelhető: az egyik hátsó kerékkel fel kell állni egy lehetőleg nagyon magas járdaszegélyre. Ha az ajtók ilyen helyzetben nyitás után akadva csukódnak (vagy akár nehezebben nyílnak), akkor autónk nem tartozik a merev karosszériájú típusok közé. Ilyen általam leleplezett gyenge kasznis autók közé tartozik például a Suzuki Swift második generációja (az első „mi autónk”) – ez sokakat érint -, de hogy frissebbet is mondjak a Chevrolet Aveo, a Hyundai i30.

A gyengeség oka egyszerű: ezen is spórolni lehet. Olcsóbb acél, kevesebb hegesztési pont. Persze előfordul tervezési-méretezési hiba is. Mint történt az első Audi TT Roadsternél, ami jelzi, hogy a tetőtlen autók építése nem is olyan egyszerű. A tetőnek komoly merevítési szerepe van, a kiváltása sok „vasat” kíván, ezért szoktak a kabriók nehezebbek lenni az alapmodelleknél. Rendszerint a nagy teljesítményű kocsikat merevebbre építik. Jó példa erre a magasztalt Toyota. A Corolla (elsősorban a korai fronthajtásosok) nem voltk túl merevek, ugyanakkor a kortárs Celica Supra olyan erős felépítésű kocsi, hogy ha ágyúből kilőnék átütné a betonfalat. De elég karosszériásokkal beszélgetni erről, a huzatópad sokat elárul, egy BMW hosztartóját nehezebb egyenesre rángatni, mint egy Peugeot 307-ét.

Érdekes dolog a karosszéria, mert a használat során az anyag is fárad, így a kocsitest acélja is. Az életből erre jó példák az öregebb taxik, amelyekben ülve olyan érzése van az embernek, mintha az autó nem átgurulna, hanem átkúszna a fekvőrendőrön. Azonban végülis mindegy, hogy a kor, a rossz konstrukció, vagy az olcsó gyártás az oka a karosszéria merevség hiányának, tény, hogy előfordul és rontja a vezetés élményét és a kocsi képességeit.

Lehet tenni mellette és ellene is. Mellette akkor, ha elrontjuk az optikai tuningot. Ha lehet vasat ne vágjunk úgy ki autóból, hogy a tartószerepét ne pótoljuk, illetve acél alkatrészt ne cseréljünk gyengébb képességű anyagra – csak jobbra. Szerencsére javítani is lehet a karosszéria merevségén, ehhez elég tanulni a rallisoktól. Ilyen trükk lehet a ponthegesztések sűrűségének a növelése.