A Pontiac márkájú autók gyártása 2010 végén fejezte be végleg evilági pályafutását. A legendás név és logó azonban még hosszú ideig nem merül feledésbe, erről pedig főként a 60-70-es évek ma is gyönyörű állapotban megtartott példányai tehetnek.

A márka fénykorának is tartott évtizedben számos legendás modellt dobott piacra a General Motors, hogy csak a két legismertebbet említsük: az 1964-es GTO és a rá néhány évre kiadott, majd három évtized alatt több generációt megélt Firebird.

A nagy respektnek örvendő típus első generációs példányai szépen lassan az oldtimer korosztály határát súrolják, vérbeli izomautóként azonban elég gyakran vár egészen más sors rájuk, mint az ilyen korban megszokott restauráció. Mint tudjuk, ez utóbbi az autó teljesen eredeti és korhű visszaállítását jelenti olyan állapotba, mintha csak frissen gördült volna ki a gyár kapuin. Megvan mindennek a maga szépsége és a nehézsége is, elég ha csak arra gondolunk, hogy a ritkább modellekhez szinte már lehetetlen eredeti cuccokat beszerezni, főleg ha kopó alkatrészekről van szó.

A restauráció mellett a másik utat az úgynevezett restomod átalakítások jelentik. A nálunk annyira nem ismert fogalom (a szónak magyar megfelelője sincs) leginkább a veterán amerikai sportautók sajátja. Részben - főként külsőleg - ugyanúgy restaurációt jelent, azonban nagy különbség, hogy a technikai oldalt az elmúlt 40+ év modern fejlesztéseivel turbózzák fel. Így az egyik oldalon megmarad a gyönyörű állapotú, időtlen klasszikus forma, a másik oldalon viszont a mai kornak megfelelő komfort, biztonság és teljesítmény a hozam, mellyel egy teljes értékű, akár a mindennapi használatra alkalmas autót kapunk eredményül.

Ahol pedig virágzik a veterán V8-as kultúra (tekintsük az Államokat, vagy akár Ausztráliát), szinte komplett iparág épül az efféle átalakításokra. Legyen szó különféle erőforrásokról, hajtásról, alvázról, futóműről vagy olyan kényelmi extrákról, mint a klíma, elektromos ablak vagy a szervokormány, kvázi mindent be lehet szerezni az erre szakosodott gyártóktól.

Persze ha nem feltétlenül izomautókban gondolkozunk, akár európai autókat bütykölő cégeket is találunk. Ott van például rögtön a Porsche-tuner Singer, ami csont nélkül beillik a körbe.

A restomod átalakítások további nagy előnye, hogy míg a "szimplán" restaurált modellek árát csak akkor fizetik meg igazán, ha valamely ritkaságról van szó, addig az efféle módon feltuningolt veteránoknak remek piaca van.

E kis kitérő után, ha már emlegettük a Pontiac-ot, nézzünk is rá egy ilyen irányban épített remek példát, ami egyébként a Mecum Chicago aukción tűnt fel októberben. A michigani All Speed Customs által épített fekete szörny egy 1970-es évjáratú Firebirdöt takar, ami 87.000 dollárért (kb. 21 millió HUF) cserélt gazdát.

A stílusosan Blackhawk névre keresztelt erőgép orrában egy 7.8 literes (480ci) Pontiac V8-as található, mely két 66 mm-es Bullseye turbófeltöltővel, valamint a hozzájuk tartozó jókora coolerekkel párosítottak. A belsőleg is rendesen megerősített blokk teljesítménye pedig garantáltan aszfaltszaggató 1.200 lóerő!

A hatalmas teljesítmény egy Rockland Tranzilla T56-os, hatsebességes váltón, valamint TrueTrac sperr diffin keresztül jut a hátsó kerekekre. Az úton maradásról állítható sportfutómű, Wilwood fékek valamint új stabilizátorok gondoskodnak.

Kasztni tekintetében - a gyönyörűen felújított állapottól eltekintve persze - nem sok eltérést fedezhető fel egy gyári modellhez képest. Az a bizonyos plusz egyedi, fémből készült légterelő szettként, koptató, küszöbtoldatok, valamint diffúzor formájában került az autóra. A veterán Firebird továbbá feketére fújt Forgiato Ritorno felniket, valamint komplett Magnaflow kipufogórendszert is kapott.

Az új alkatrészek listáját mindezeken túl a szintén pazar módon felújított utastér felszerelése bővíti. Idebent az ötpontos biztonsági övekkel ellátott Corbeau Racing kagylóülések jelentenek némi extrát az 1970-es állapotokhoz képest.

akció közben...

Képek: All Speed Customs