Bemutató Renault Kangoo Túlnőtt magán
Ha nem áll az új Renault Kangoo közelében egy régi, akkor csak nagyon nézve jön rá az ember, hogy egy teljesen új kocsiról van szó, olyan ügyesen átörökítették a Renault tervezői az elődmodell formai génjeit az új modellbe. Ez abszolút nem elhibázott lépés, hiszen a Kangoo a sikerét nagyrészt a szerethető megjelenésének köszönhette. Az ügyes formai húzás miatt az új Renault Kangoo mérete is csak akkor tűnik fel, ha előtte áll valaki és látni milyen magas a bumfordi orr!
Mert valójában az új Kangoo jóval nagyobb lett - 18 cm-rel lett hosszabb az elődjénél. És magasabb is, és szélesebb is. Mikor az autópályán utolértem egy korábbi Chrysler Voyagert csak lestem, hogy a Kangoo-ból benézek a kisbuszok atyjába! Tehát kétségtelenül nagy az új Kangoo. Belül elöl 90 mm-rel, hátul 118 mm szélesebb a kocsi könyökmagasságban, a hátsó lábtér pedig 43 mm-rel lett több.
De ugye a Kangoo-t nem csak a méreteiért választja az ember, mert akkor vehetnénk használt Ford Scorpiót is. A Kangoo másik leglényege a variálhatóság. Ötlet mindenütt: ügyesen hajtogathatók az ülések, már nem kell külön tökölni a támlával meg az ülőlappal, egy mozdulat elfektetni az osztva mozgatható hátsó üléseket és szintén egy mozdulat a jobb első ülés összecsomagolása is, amely által 2,5 méter hosszú bármi is beszuszakolható a kocsiba.
Az új Renault Kangoo csomagtartója 660 literes hodály, amely a plafonig pakolva 1,3 köbméteres. Az ülések ledöntésével 2,6 köbméteres cuccnyelőt nyerünk. Jó ötlet, hogy a kalaptartó nem csak kalapot bír el, 50 kg-mal terhelhető. A bentlakást segíti a millió pakolóhely. Van a fejek felett, az ülések mellett, a műszerfalon, az ajtókban, összesen 77 liternyi rekeszt alakítottak ki. Kívülre is jutott jó ötlet, felárért rendelhető olyan tetősín, amelyből a kereszt-tartók kihajthatók.
Az új REnault Kangoo-t két 1,6 literes benzinessel (90 és 105 lóerő) valamint három 1,5 literes dízel motorral (70, 85, 105 lóerő teljesítmény) gyártják – a gyártásról jut eszembe, hogy a régi Kangoo-t tovább gyártják, és továbbra is kapható lesz. Ezek közül a 85 lóerős dízelt próbáltuk ötgangos váltóval. Beülni úgy kell, akár egy kisteherautóba, magasra és maradunk is az ebédlő-asztalnál ülünk formátumban, csak éppen kanál és villa helyett egy kemény műanyagból készített kormányt foghatunk és a levesestál helyett a Scenic műszerfalát nézhetjük. Teljes lelkesedéssel léptem a gázra, mert kedvelem az előző Kangoo-t a vidámsága miatt. 
Normálisan elindult a jármű, az egyötös közép-teljesítményű dízel átlagos menetdinamikával gyorsította. Kevertem a levest a lazán megvezetett váltóval, morgott a motor, nekilendült a jármű, rá az M1-esre. Meglett a 130 km/h, a motor rendesen dolgozott, 3000-et forogva ötödikben, nem is akaródzott tovább gyorsítani. Ilyenkor, bár a Renault adatai szerint sokat csendesítettek az autón, azért nem egy süketszoba, van szélzaj is és motorhang is. Majd jött az országút, majd egy kis városszerűség, és kezdett egy olyan kép összeállni bennem, hogy elkezdtem sajnálni a régi Kangoo-t. És az ok pont a méret. Azzal könnyebb volt mozogni. Ez akkorára nőtt, hogy jobban oda kell rá figyelni, kicsit buszos a vezetése. Pedig jó egy ekkora utastér, bár a franciák jobban kihasználhatták volna a teret, és betehettek volna nagyobb üléseket is, hosszabb, kényelmesebb ülőlappal. Aztán arra is rájöttem, hogy nem kell a régit sajnálni, hiszen továbbra is kapható, így lehet választani.
Persze az új nem csak a méretével tud többet a réginél. Van egy csomó újfajta extrája az üvegtetőtől a tolatóradarig, meg persze megkapta a passzív biztonság legújabb vívmányait is. Így nem hiszem, hogy az eddig 2,3 millió példányban elkelt régit nem követné a népszerűség országútján.
Ez a haszonjármű Kangoo, az Express raktere