Azon szerencsések közé tartozom, akik - még az "özönvíz" előtti időkben - az elsők között tesztelhették le itthon a vadonatúj Audi RS7-est. A már látványában is brutális csúcsragadozót január végén, az eplényi Ride & Slide fesztiválon is megcsodálhattam, az élményre, amit nyújt, azonban egyáltalán nem voltam felkészülve.

Külsőleg az RS7 Sportback az új generációs modellek formavilágát hozza, a frontrészt egy nagyobb beömlős, agresszívebb vonásokkal tagolt széles első lökhárító különbözteti meg a mezei S7-esétől. Na és persze egy apró, de annál markánsabb mozzanat: a motorháztető és a hűtőrács találkozásánál kialakított vékony légbeömlő, ami iszonyatosan nagyot dob a gép megjelenésén. Oldalt az RS-modellekre jellemző küszöbök húzódnak, hátul pedig agresszív designban pompázó, diffúzoros lökős tesz pontot a történet végére.

Az autó 2 cm-el szélesebb elődjénél (pontosan 195 cm), továbbá irdatlanul hosszú: a maga öt méterével még az új Touaregen is jócskán túltesz. Érdekes, hogy a hatalmas méret ránézésre nem tűnik fel, azonban mikor az ívek alatt gyakorlatilag elvesző, "kis" téli kerekeken 21 colos abroncsok feszülnek, az ember azért már elgondolkozik, hogyan is fogja ezt a behemótot egy szabvány társasházi garázsban elrejteni, az irigy szomszédok pillantásai elől.

Akinek esetleg ilyen tervei lennének, annak van egy rossz hírem: nem a garázs mérete lesz a legnagyobb "probléma". Amivel 100%-os a lebukás, az nem más, mint

AZ A HANG.

Annyi biztos, hogy az új RS7-es minden egyes beindítása külön eseményszámba megy. A markánsan felhörrenő 4,0 literes, ikerturbós TFSI nyomán a város zaja elhalkul, a környező utcákban megáll az élet, szó bennszakad, hang fennakad és minden szempár a forrás felé fókuszál: a nyolc henger dörmögő zenéje hihetetlen tekintélyt parancsol, melynek hallatán nincs az az autóbolond, akinek ne indulna be az instant nyálelválasztása.

A Panamera Turbóból, sőt, a Lamborghini Urusból is ismerős, gyönyörű V8-as duruzsolás mögött természetesen méltó tudás is lakozik: 600 lóerő és 800 Nm nyomaték felett uralkodik az, aki egy ilyen paripa nyergében ül, és akár 3,6 másodperc alatt fel is gyorsul vele álló helyzetből százra. Összesen ötféle vezetési mód közül választhatunk, ebből három a szokásos - normál, dinamikus és hatékony - kettő pedig az RS üzemmód, melyet külön gombbal tudunk bekapcsolni, és akár saját szájízünk szerint konfigurálni.

Arra őszintén szólva nem igazán sikerült a teszt rövidke három napja alatt rájönni, hogy miért jó nem RS-ben használni ezt az autót. Ebben a módban évlezhetjük a maximális vezetési teljesítményét, a hangja sokkal mélyebb és erőteljesebb, a három fokozatban állítható légrugós futómű így a legsportosabb - egy valódi utcai versenygépet kapunk kézhez, illetve lábhoz. Ráadásként megváltozik a kormány mögötti kijelző is, képbe kerül a versenyautós, látványos fordulatmérős RS Monitor, ami folyamatos infót ad az aktuális teljesítményről, a nyomatékról, a ránk ható G-erőkről, de még az abroncsok hőmérsékletéről is. 

Ha pedig már kijelző: az új trendekhez igazodva gyakorlatilag a kormány mögötti infópanel, valamint a teljes műszerfal full digitális, a középkonzolon mindent érintőképernyővel állíthatunk. Mindezt jól kiegészíti a szélvédőre vetített Head Up Display, melyen RS-módban még egy grafikus fordulatszámmérőt is láthatunk.

Ez utóbbi indokolt is, hiszen a hatalmas, kényelmes kasztniban a sebességet egyáltalán nem érezni. Az ember gyanútlanul belesüpped a minden paraméter szerint elektronikusan állítható,  vörös méhsejt mintázatú steppeléssel varrott sportülések és a velúrbőr-borítású utastér adta eszméletlen életérzésbe, becsatolja a piros szegélyű biztonsági övet, megmarkolja a szintén velúr borítású sportkormányt, utána pedig még fel sem eszmél, és már fent is van 100-on,. Mesélték, hogy akár 200-on is (sőt), de ezt persze csak azok mondják, akik a német autópályán is kipróbálták a gépet, ugye. Tőlük tudható az is, hogy az RS7 végsebességét egyébként 250 km/órában limitálták, de mint kiderült, ez gyári "felszereltségként" is emelhető, akár 305 km/óráig.

Ha valakinek esetleg nem lenne egyértelmű, a Sportback természetesen összkerekes, az erőátvitelről pedig Torsen diffi és nyolcfokozatú automata váltó és gondoskodik, teszi mindezt gyári rajtautomatikával megbolondítva.

Ugyanakkor, az impozáns teljesítményadatok mellett az új modell meglepő módon takarékosabb és környezetkímélőbb is lett elődjénél. Nem csak, hogy mintegy 80 Kg-al könnyebb (2.065 Kg a tömege), de alacsonyabb sebességnél négyet le is kapcsol a hengerekből, ha pedig ez nem lenne elég, még egy 48 V-os mild-hibrid rendszert is kapott, ami már önmagában majdnem egy liter benzint spórol meg százon. 

A száraz tények fényében ez azt jelenti, hogy e kis extra nélkül biztosan 20 fölött lett volna a fogyasztásom, a gyárilag előírt 11,4-11,6-os kombinált helyett ugyanis 19.9-es átlagot sikerült elérnem. Mindez a jelenlegi, 2009 óta nem látott üzemanyagárak mellett persze egy fokkal jobban esett volna, de minden tiszteletem azoké, akik ezt a vasat képesek takarékosan vezetni - én ezen a vizsgán széles mosollyal ugyan, de elbuktam.

A szemebjövő autót "sávosan" kitakaró RS-Matrix-LED lézerfényszórótól kezdve, az eszméletlen jó formájú, markáns váltón keresztül a nagy sebességnél kiemelkedő hátsó spoilerig hosszasan sorolhatnám még az autóban található extrákat és az apró, de hihetetlenül jól eltalált finomságokat, designelemeket, melyeket az autóval együtt töltött idővel egyenesen arányosan, szinte percről-percre fedez fel és szeret meg az ember. Kevés olyan járműben ültem eddig, amiben ennyire gyorsan meglett volna a "minden tökéletesen a helyén van" érzés.

Az RS7 egyetlen veszélye, hogy hihetetlenül gyorsan addikciót okoz. Számomra is meglepő módon, az együtt töltött három nap konklúziójaként a Sportback-re egy olyan szinten eltalált, valódi élményautóként tekintettem, amire japán márkafan létemre is azonnal, bármit cserélnék. Már a visszaúton morfondíroztam rajta, hogy lehet öregszem, de talán ez az a gép, amin TÉNYLEG semmit sem változtatnék.

A felniken kívül persze. Azért egy komoly háromrészes, kétszélességű szett, 22 colban bitang mód odaverne ezzel a formával. Pláne egy kicsit jobban leültetve, csak egy icipicit húzottabb gumikkal, egy jó fitmenttel...

Ajh. hahota

Az új RS7 most tavasztól elérhető a márkakereskedésekben és már itthon is rendelhető. Az autó alapára 37 millió forinttól indul, konfigurálni pedig ezen a linken tudtok. Az AMTS-en természetesen élőben is megtekinthető lett volna a modell, de ami késik, nem múlik: ősszel ugyanígy találkozhattok majd vele a kiállítás keretei között.

Balázs is kipróbálta

Nokta Balázs: "Számomra az AUDI 7-es sorozata nem volt vonzó, gondolom emiatt kicsit módosítottak a vonalain ? és hát az eredmény egy eszméletlen jó formájú, elegáns szuper sportautó lett. Vezettem már több erős modellt, de ez az gép egy komplex élmény. Sétálok az autóhoz, már mosolygok. Beülök, indítok , megyek!

Vigyorgok élvezem minden részét, családdal, család nélkül, melegben-hidegben, télben-nyárban, sárban, mindegy CSAK mehessek. Annyira kezes, vad, kényelmes és sportos is egyben. Jó visszagondolni arra a pár napra amíg részese lehettem ennek az élménynek.

Aki megteheti, hogy ne csak a mobilitás miatt vegyen autót, hanem szempont legyen az élmény, a minőség és az esztétika, akkor még ma konfiguráljon és kérjen ajánlatot, mert a saját maga boldogságát rövidíti meg, ha nem teszi."