Teszt Nissan Qashqai 1,5 dCi Acenta 4x2 Kedvenc terepe az országút
Azért megvannak annak is az előnyei, ha egy modellt nem közvetlenül a piaci bevezetés után kap meg tesztre az ember, hanem egy kicsit később. Például nem eshet pofára azzal a véleményével, hogy nem sok sikert jósol egy ilyen „ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit” autónak, mert a teszt megírásakor már nyilvánvaló a tény: a Nissan legfrissebb modellje, a Nissan Qashqai átütő sikert aratott, sőt, már az első követői is megjelentek. Őszintén bevallom tehát: tévedtem, amikor a Qashqai megjelenésekor azt gondoltam, hogy ez csak egy kétségbeesett kísérlet a Nissan marketingesei részéről, hogy a szerintem zseniális Micra érthetetlen sikertelensége, a jól használható Note berobbanásának elmaradása és a nem európai igények számára tervezett, de objektíve jó Nissan Tiida itteni rossz szereplése után felmutassanak valamit – és nem vártam, hogy eladási rekordokat ér el. Hogy azután sikeres lett, és hogy a sikerben mekkora volt a szerepe a marketingnek, ami új kategória megteremtőjeként ünnepelte a Qashqait, vagy annak, hogy a piacon valóban volt egy olyan kielégítetlen igény, aminek megfelelt – nehéz megmondani.
Pozicionálás
A Nissan Qashqai a besorolás szerint „kompakt crossover”: az alsó középkategóriások méretével bíró, de azoknál magasabb építésű és nagyobb hasmagasságú kocsi, amely két- és négykerékhajtású kivitelben is kapható. Magas építése és egyéb stílusjegyei, pl. a karosszéria az öv-vonal alatti kialakítása a kompakt szabadidő-terepjárókéra (SUV) emlékeztet. Maga a gyár is óv attól, hogy bárki teljes értékű terepjáróként akarja használni, bár kisebb terep-akadályok leküzdésére képes, mondjuk, a kiépített útról letérve a buckákon még nem akad fenn. Amellett, hogy az említett kategóriák tulajdonságait egyesíti, még némi egyterűs beütés is felfedezhető benne. Az árlista 4 millió 675 ezer (1,6-os benzines, kétkerék-hajtású Visia, ) és 8 millió 575 ezer (2,0 dCi, 4x4, Tekna Premium felszereltséggel) között feszül. Az 1,6-os benzines és az 1,5-ös dízel nem kapható összkerékhajtással, csak a 2 literesek. Az induló ár már tartalmazza az alsó középkategóriában szokásos extrákat (manuális légkondi, elektromos funkciók) – ha jól belegondolunk, hogy ezért egy igen magas építésű, nagy belterű, jó kivitelű autót kapunk, nem is olyan vészes az ár. Ha ennél többet akarunk, akkor az egyes további csomagok már 4-500-ezres ugrásokkal érhetők el, ami elég borsossá teszi a bennük rejlő egy-egy értékelhető vagy hasznos felszerelési elem beszerzését. Az általunk tesztelt modell az 1,5-ös dízel volt Acenta felszereltséggel (5.705.000), amit kiegészített még a nagyméretű panoráma üvegtető a 6 CD-s tárral (250.000), és a tempomat a hátsó parkoló radarral (140.000).
Külső
Ha képzeletben vízszintesen két részre osztjuk a Nissan Qashqai-t a kerékdobok magasságában, a felső rész egy méretes kombinak vagy egyterűnek látszik, az alsó rész a hangsúlyos domborításokkal a kerék-kivágások körül, meg a fekete műanyag borításokkal pedig inkább egy szabadidős terepjárót juttat eszünkbe. Az egész autót igen jól írja le az a megállapítás, hogy „jó kiállású”. Erőt, robusztusságot sugároz – és a töréstesztek alapján ilyen is, hiszen csúcs-pontszámot kapott. Talán nem véletlen, hogy az utakon rengeteg olyan Qashqai-jal találkoztam, amit fiatal anyák vezettek, hátul kisgyerekekkel; valószínűleg ők is ezt látták meg benne a formája alapján. Lehet ennél többet várni a jó designtól? A forma egyébként összességében átlagos, egy-két szép részlet-megoldás dobja fel (fényszórók, hűtőrács, hátsó szélvédő, hátsó lámpák).
Belső
Az első dolog, ami feltűnik: nagyon szellős a Nissan Qashqai belseje, és az összes formai megoldás kihangsúlyozza ezt. Elöl-hátul minden irányban óriási a hely és a hatalmas, egy gombnyomással beárnyékolható) panoráma üvegtető tovább fokozza a tágasság érzését. Jók az ülések, bár tetszetős kétszínű burkolatuk ránézésre melegben valószínűleg igencsak fokozza az izzadást. A Nissantól megszokott módon, minden kézre áll, könnyen megtalálható és magától értetődő módon kezelhető a jól áttekinthető műszerfalon. Nem tudom, van-e sötét-világos színkombinációjú műszerfal, de az sokat lendítene a megjelenésén, mert a sötétszürke a sötétszürkével kissé nyomasztó. A vezetőülés és a kormány precízen beállítható a használó igényeihez, de ez nem segít azon, hogy kilátás és a körbelátás ugyanolyan, mint a többi hasonló autóban: a döntött és vastag szélvédő-oszlopok és a hátsó C-oszlopok sokat kitakarnak.
A kétzónás klíma kíméletesen hűt, sőt van egy külön levegőztető nyílás is a műszerfalon, amelyen keresztül egy külön gomb megnyomása után különösen szelíden huzatmentesen áramlik a friss, hűtött levegő. A csomagtartó 410 l-es, jól pakolható.