Teszt SEAT Exeo 2.0 TDI – Vették a passzt

Az utóbbi évek SEAT formavilágától alapvetően eltér az új Exeo. Hiszen a spanyol márka elment az egyterűs, gömbölyded formák felé, legutóbb a második generációs Toledo futott klasszikus négyajtós kasznival. Azaz egy autógenerációnyi idő óta hiányzik a SEAT kínálatából a limuzinforma. Mivel a SEAT eladásai az utóbbi 5-7 évben nemzetközi szinten estek, a márka vezetői kutatni kezdték az okot, amiért a vásárlók elfordultak a márkától. Az egyik okként azt jelölték meg, hogy hiányzik a „hagyományos autó formájú” autó a kínálatból. Másrészt a fejlesztést indokolta, hogy a SEAT-nak jobb esélyei legyenek a flottavásárlók, céges vásárlók felé, akik így a középvezetőiknek adhatnak magasabb presztizsű, de mégsem prémium márkájú járművet. Mindezek után körbenéztek, hogy mit tehetnének, így jött gondolatként, hogy felfelé bővítik az Exeo-val a kínálatot, amely egy méretosztállyal nagyobb a Toledo-nál. Így nem kellett széttúrni a jelenlegi márkamixet sem. 

Az Audi A4 továbbgyártásával a fejlesztési költségek a lehető legalacsonyabb szinten maradtak, ráadásul a válság miatt szükségtelen spanyol gyártókapacitás egy részét újra aktivizálhatták az A4 gyártósorának az áttelepítésével.

A kocsi felejtendő a korábbi egyéniségét kapott egy könnyedebb SEAT orrot. A lámpák metszése kevésbé szigorú, eltűnt a markáns singleframe maszk, a helyére szintén egy könnyedebb SEAT maszk került. Az első kötény nem nyúlik olyan mélyre, kicsit csúcsos az autó orra (nagyobb lett a rámpaszöge), és ez az egész orrberendezés kevesebb alkatrészből áll. Új lett még a motorháztető is. A kocsi oldala, utascellája megmaradt, csak a tükröket cserélték le. Az Audin a visszapillantók az övvonal felett, az első oldalablak csücskében kaptak helyet, most SEAT-ként a tükör csápos, az ajtó lemezéből nő ki. Érdekes, hogy ez egy előnyös változás, mert a korábbi Audi tükörmegoldás nagy holtteret takart ki, zavarva az oldal-előrelátást. Most nincs ilyen gond. A farkép is megváltozott, az Exeo lámpáinak formája a többi SEAT-éra emlékeztet. Kicsit robosztus, dísztelen a far. Az autó összeszerelési- és fényezési minősége kiváló.

A SEAT Exeo-ba ki-beszállni még a nyugdíjkor elérése előtt sem öröm, mélyek az ülések, ráadásul főképp az elsők határozott oldaltámaszokkal, így olyan kászálódós a hadművelet. Ha viszont már bent vagyunk, akkor kerek a világ. És nem csak azért, mert az Audi szögletes légbefúvóit kerekre cserélték, hanem mert egy jól sikerült, otthonos közegbe kerülünk. Kedveltem az előző Audi A4-et is, így meglepett volna, ha nem tetszik az Exeo. A már említett kagylósított ülések nagyon kényelmesek, tartják mindenhol a testet, hosszú az ülőlap, állítható a deréktámasz, magas a háttámla. Az első ülések váll-, derék-, oldalfogása kiváló. A hátsó ülések közül a két szélső mélyített, így kényelmes, a középső inkább csak statisztikai hely.

Igen mutatós a világos bézs bőr kárpit a fekete külső fényezéssel, mégsem kérném, mert a bőr erezete így, 7766 km futásteljesítmény és rendszeres takarítás mellett is kezdett a beivódó kosztól kirajzolódni. Amúgy a kormány is bőr bevonatú, nagyon jó fogású, változó keresztmetszetű, és a váltókar is bőrfejű. A kocsi belső formái szépen kidolgozottak, akárcsak a burkolatok, sok az extra – végülis ez a legdrágább Exeo. Kaptunk hátsó motoros rolót, 2 zónás klímát, hifit (ami fejlett, de nem a legszebb hangú), parkoló radart, fényszóró automata kapcsolást, sebességtartó automatikát, motorral behajtható tükröket. A kesztyűtartó hűthető, de komolyan gondolják, mert a kesztyűtartó fedélt kinyitva még egy ajtót nyitni kell. Biztonságban is fejlődött a SEAT, jár hozzá a vezető oldalán a térdlégzsák. Az utastér jó csendes.

A 143 lóerős kétliteres common rail dízelmotort nem kell bemutatni. Fejadagolós elődeinél csendesebb, de megtartotta gyomorból jövő nyomatékosságát és kis étvágyát. Az 1968 köbcentis motor tetszett, a teljes fordulatszám-tartományban nyomatékos, rugalmas, reakcióképes. Az előző Audiban nem létezett ez az erőforrás, így a modell speciális továbbfejlődéséhez tartozik a generációs ugrás. Tesztautónkban hatfokozatú kéziváltó csatlakozott a motorhoz, hamarosan azonban multitronic fokozatmentessel is kérhető lesz.  Igen pontosan kapcsolható egység, jól hangolt áttételekkel. A dízelség ellenére a kocsi utastere igen hamar felfűthető, rezonancia alig jut az utastérbe, a motor autópályatempón is csendes. A fogyasztás is baráti, a városban 7,5 literre alakult, városon kívül nevetve levihető 6 literre.

A SEAT Exeo futómű alapkonstrukció már ígéretes, több könnyűfém lengőkar elöl, jól hangolt futómű hátul. És vezetés közben sem kell csalódnunk. A kormányzás érzékeny, jó a visszajelzés a manőverezés közben, a visszaforgás ütemes, kicsi a fordulókör. Parkoláskor is pontosan érezhető a kocsi négy sarka. Autózás közben nagyon jól kézben tartható az Exeo, a rugózási komfortja is kifinomult, bírja a fekvőrendőröket is. A pedálerők ügyesen beállítottak, se nem túlzók, se nem vajpuhák. A fék erős és jól adagolható, jóval erősebb az átlagnál, igen nagy a biztonsági tartaléka, ez jó érzés.  

A SEAT Exeo 2.0 CR TDI Sport felszereltségű változatánál a teszt írásakor csak egy drágább Exeo volt az árlistán. Így bár abszolút értékben nem kevés, viszont szolgáltatásait és a kategóriatársak árait nézve igen kedvező a 8 019 00 Ft-os listaár. A típus legolcsóbb változata egyhatos, 102 lóerős benzines motorral 6 millió Ft, a legdrágább 8,6 milliós példányt a kétliteres dízel 170 lóerős változata hajtja. Tehát kedvezőek az árak. Az alapfelszereltség is szimpatikus, az extrákért sem kér sokat a SEAT. A piaci értékmegőrzés, és az újraeladhatóság még a jövő zenéje, jó a márka megítélése, de ebben a kategóriában most indul a SEAT. Meg az is kérdés, hogy egy előző generációs Audi továbbgyártásának tekintik majd az emberek a típust, vagy annak ami: egy prémium autó álcaruhában. Én az utóbbinak gondolom.

Műszaki adatok itt