Teszt Volvo C30 T5: Se hús, se hal?

Ugye volt egykor a Volvo 480 ES, bukólámpákkal, igazán egyedi kasznival. Nem rég a svéd gyár ennek a kocsinak az imázsát próbálta feléleszteni a Volvo C30 sorozattal. Egyedi formaterv és a Ford Focus-tól kölcsönzött műszaki tartalom jellemzi a kocsit, mindez bőrkötésbe csomagolva, ahogy illik egy prémium gyártótól, hogy a vásárló érezze: nem hiába adott ki sok pénzt egy kompaktért.

A Volvo C30 az alsó-középkategóriás autók felettébb népes táborát gazdagítja. Azonban egyben prémium autó is, így már jóval szűkül a konkurensek köre, mert hát szigorúan véve marad a BMW 1-es sorozat, a Mercedes A-osztály, az Audi A3. Ha még hozzátesszük, hogy a Volvónk motorházteteje alatt egy 230 lóerős turbómotor dolgozik, akkor tovább szűkül a kör, és a Merci is kiesik sportos-bivaly A-osztály híján – bár vannak ott kis kompresszoros kupék, amelyek megérnek pár misét. Viszont a körszűkülés nem biztos, hogy segít a Volvón, hiszen az ára is borsos, 8,6 millióról indul, a tesztautóé elérte a 12,5 milliót – bár a németek sem olcsó áruk. 

A Volvo a C30-al újrafogalmazza a könnyű kétajtós autó kategóriáját, és erre jó alap volt nekik a múltbarévedés, egészen a Volvo 480 ES-ig. A mai felfújt karosszériaformák között üdítő látvány, és bátorság a gyártól egy ilyen karcsú vonalú autót a piacra dobni. Persze mivel a tervezési célelvek között nem szerepelt a praktikum, így lehettek bátrak. A csomagtér ekképp kicsi, a nyílása még kisebb, a hátsó üléseken a helykínálat az éppen be lehet ülni kategóriába csúszik. Az autóról nehéz elhinni, hogy egy platform a Ford Focus-szal, hiszen az egy kényelmes méretű autó. A Volvo lapos is, és igazán Volvósra sikeredett a határozott vállakkal, kocka-emlékű lámpákkal. A tesztautó viselt egy gyári spoilerszettet, amire érdemes vigyázni a fekvőrendőrök közelében, viszont az importőr nem merte felrakni a 18 colos felniket – nehogy rázzon az autó -, megelégedtek a 7x17 colos felnik Mestra gurigákkal. A Volvótól elvárt összeszerelési minőséget hozza az autó, alaposság látszik mindenütt.

Az utastér tehát nem bálra készült és nem is arra, hogy pufidzsekiben üljünk benne. Bárhonnan nézem szűkös, hacsak nem gyerekszemmel vizsgálódom. Ez bizony nyűg lehet a mindennapi használatban, a csomagtartó is kicsi, csak a nyílása még kisebb. Na de szakadjunk el ettől, hiszen valami sportos finomságot kínál itt a Volvo, nem munkábajáró családi mindenest – arra ott az S40 vagy a V50. Szóval így már más a szitu, sportos autótól elfogadjuk, hogy cipőkanállal üljünk be, és kifejezetten tetszik a piros szőnyeg, a fém pedálok együttese. A formatervezés a szokásos minimál svéd design, itt jó sok ezüstszínű műanyaggal díszítve. A kormány enyhén unsportos, elég nagy, de az ülések tartására nem lehet kifogás. Belül is minőségi az összhatás, jó az összeszerelés, az alu-műanyagokon kívül tetszetősek a felhasznált anyagok. Kifejezetten csendes az utastér.

Ami kiemeli tesztautónkat a többi Volvo C30 közül, az a T5 jelzés és a velejáró öthengeres, 2,5 literes, 230 lóerős turbómotor. Padlótól a plafonig húz, minden fordulatszámtartományban képes teljesíteni, igaz nem fújtat és nem szaggat. Csak szimplán erős, kiegyensúlyozott a járása. A hozzákapcsolt hatfokozatú váltó finom kapcsolású, igaz kicsit hosszú a váltókar. A közel 14 literes fogyasztás nem kevés, de hát egy 230 lovas motort kell itatni. A motorral amúgy minden rendben lenne, ha a konkurencia nem kínálna többet. Mondjuk egy Audi S3 megeszi reggelire. De házon belül is van jelentkező a C30 trónjának ledöntésére, a Ford Focus ST azonos motorja csak 5 lóerővel gyengébb, de egy kicsit gyorsabb, bár 1 tized másodperccel később éri el a 100 km/h-t. Viszont a Ford sokkal olcsóbb, a Focus RS meg bivalyabb.

Vezetni és jó közlekedni nagyon jó az autóval. Minden finoman és precízen működik, a kormányzás finom és pontos (csak a kormány nagy), a pedálerők a nagy motorteljesítmény ellenére lányosak. A kompakt méretnek köszönhetően nagyon jól beilleszkedik az autó a városi forgalomba. A tesztautó alatt feláras sportfutómű dolgozott, amely 20 mm-es ültetést jelent és hátul az alapváltozaténál erősebb stabilizátort. Így jobban kihasználhatóvá vált a teljesítmény, az alacsonyabb súlypont, a keményebb rugók által az autó bírta a gyors irányváltásokat, a húzós kanyarvételeket, ami kevés Volvóról mondható el.

Szingliknek, akik erős és egyéni, ráadásul drága kocsit keresnek kifejezetten javasolt az autó. Főképp, ha nem a vezetés a mindenük, mert a Volvo C30-at könnyű vezetni, nem kíván a sofőrtől magas tudásszintet, megbocsátó kocsi.

Nem javasoljuk a kocsit olyanoknak, akik kőkemény hot-hatch autót szeretnének, arra ott a Mazda3 MPS, a Ford Focus RS, vagy a prémium konkurensek, az Audi S3 és a BMW 135i, amelyeknek tényleg ritka az ellenfele.

Érdekes lehet: Volvo C30 1.6 teszt

Motor, erőátvitel

Soros öthengeres benzinmotor, elöl keresztben beépítve, hengerenként négy szelep, hengersoronként 2 vezérműtengely, változó geometriájú turbófeltöltő, töltőlevegővisszahűtő. Hengerenkénti befecskendezés. Hatfokozatú kéziváltó.

Hengerűrtartalom: 2521 cm3

Teljesítmény: 169 kW(230 LE)/5000

Nyomaték: 320 Nm/1500

Súly/teljesítmény arány: 5,8 kg/ LE

Karosszéria

Háromajtós, ötüléses önhordó acélkarosszéria.

Menetkész üres tömeg /megengedett össztömeg: 1350/1860 kg

Hosszúság: 4250 mm

Szélesség: 1780 mm

Magasság: 1445 mm

Tengelytáv: 2640 mm

Csomagtér űrtartalma/ledöntött ülésekkel: 230 l

Üzemanyagtartály űrtartalma: 55 l

Futómű

Elöl McPherson kerékfelfüggesztés kanyarstabilizátorral, hátul független többlengőkaros felfüggesztés tekercsrugókkal, lengéscsillapítókkal, stabilizátorral. Elöl hátul tárcsafékek, elöl hűtött.

Felniméret: 6,5x16 col

Gumiméret: 205/55 R16

Fordulókör: 11,1 m

Menetteljesítmények

Gyorsulás 0-100 km/h: 6,7 s

Végsebesség: 240 km/h

Tesztfogyasztás: 13, 4 l/100 km