Teszt VW Golf VI 1.4 TSI kontra 2.0 TDI DSG Golfot, de melyiket?
Bár most éppen az 1,2 TSI motorral szerelt VW Golf VI a sztár, hiszen árát pont 4 millió alá nyomták, nálunk a kétliteres dízel és a benzinesek közül a nagyobb 1.4 TSI járt, 122 lóerős teljesítménnyel összehasonlításra csábítva. Ez utóbbi motor az akciózott 1.2 TSI-hez hasonlóan közvetlen befecskendezéses és turbós, mindennek az eredménye egy nagyon kiegyensúlyozott teljesítmény- és nyomatékleadás, sokkal kellemesebben viselkedő, jobban vezethető jármű, mint a régi egyhatos benzines volt. Az ár egymillióval haladja meg az 1.2 TSI fent említett árát, sőt ötajtósként többel, akkor az alap Trendline felszereltséggel 5,13 millióért hozható el a Golf.
Másik tesztautónk az árlista túlfeléről érkezett, a Golf VI a 2.0 literes CR TDI dízelmotorral, amely 140 lóerőt tudott, a váltója hatfokozatú DSG duplakuplungos automata. Az ár a top felszereltséggel (Highline) 7,6 millió, tehát rádobva még pár extrát pont két akciós 1.2 TSI vásárolható.
Kívül, belül
Jó dolog ugyanazon típust többféle kialakítással kipróbálni. Az alapkoncepció persze mindkét kocsinál azonos. Jellegzetes kompakt Golf-forma, sokkal mutatósabb kiadásban, mint az előző generáció. Igen alapos összeszerelés, jó minőségű fényezés.
Kívülről is megkülönböztethető a két felszereltség, egyrészt a kevésbé felszerelt benzines lemezfelnikkel futott és kevesebb krómdísz jutott rá. Azonban mindkettő hátsó ablakai fóliázottak, ami hasznos extra. Persze a használati értéken ezek a különbségek érezhetően nem változtatnak.
Üljünk be. Ami rögtön feltűnik, hogy a jól felszerelt dízel üléskárpitja finomabb, az autó burkolatai kétszínűek, amitől jóval hangulatosabb prémium autós az utastér nívója. A multifunkciós bőrkormány formája is más.
Azonban a két kocsi belső praktikuma lényegében azonos, sőt a világos kárpit némi hátrányba kerül a kényességével, mert bizony hamarabb meglátszik rajta a kosz és a használat. Ami mindkét autót jellemzi az a tágas helykínálat, az elöl-, hátul kényelmes ülések, a jó minőségű anyagválasztás és példás összeszerelés. És nem utolsó sorban a csend, amiben a Golf kategóriabajnok. A csomagtartó is egyforma, síklapokkal határolt, üléshajtogatással bővíthető és kicsit mély.
Hajtáslánc, futómű
A benzines Golf tesztautó 1.4 literes TSI motorjának teljesítménye 122 lóerő, nyomatéka derék 200 Nm (az egyhatos szívó benzineseké 140-150 Nm körül szokott lenni). Ráadásul ez a nyomaték alul, 1500/perc fordulattól ébred. Így nagyon szépen autózható a Golf, a motort bátran használhatjuk alacsony fordulatokon, ebben társ a pontos kapcsolású, sűrű fokazatelosztású hatfokozatú kéziváltó. Ha haladósabbra vesszük, akkor 2000 fölé pörgetve élénkebb a motor, 3000 fölött egészségesen húz és nyugodtan elengedhető ötezerig, vagy afölé, ráadásul a hangja sem esetlen, inkább fickós. Papíron 9,5 másodperc alatt gyorsul százra (ez egy másodperccel jobb, mint amit régen a VW Golf III GTI nyolcszelepes kétliteresével tudott), a vége 200 km/h. Ennél talán a napi használatra nem nagyon kell több ha kell megy, ha kell békés. Perzse azt gondolnánk ivott a gép rendesen, de nem. A téli körülmények között nem érte el a városi átlagfogyasztás a nyolc litert, amire büszkék lehetnek, mert nálam elég sokat szoktak fogyasztani az autók a sokszori rövid táv, hegyre fel hidegen üzemmód miatt.
Tehát így nehéz a dolga a drágább dízelnek. A 2.0 CR TDI 140 lóerős, a nyomatéka fölényes 320 Nm. Igen ám, de 85 kg-mal nehezebb is így a kocsi. Ez a motor már nem csattog mint a régi PD TDI-k (amiknek hogy örültünk mikor megjöttek), a nyomatékát 1850-től szolgáltatja (kicsit magasabbról mint a benzines), és nem olyan durván lök, mint a korábbi VW-TDI motorok, szebben épül fel a nyomaték. Végeredményben annyira erős ez a motor, hogy nagy gázzal tényleg csak spilázott helyzetben él az ember, amúgy alig gázzal szépen szedi a lábát az autó. Ilyenkor az automata duplakuplungos DSG szépen pakolgatja fel a hat fokozatot.
Egyébként, már korábban említettem, hogy jobban szeretem a profi hagyományos automatákat az automatizált váltóknál, legyenek akár duplakuplungosak és legyen akár BMW-ben, vagy Porschében. De el kell ismernem, hogy megint fejlődtek a DSG-k, finomodik a vezérlésük, és neuralgikus pontjuk, az óvatos induláskori csúsztatás is egyre jobban szabályozható a gázpedállal. És még egy érdekes benyomás, a Golf előtt nem sokkal ugyanezzel a hajtáslánccal járt nálam egy Skoda Superb, de a Golf DSG-je finomabban működött márkavédelem? De vissza a Golfba. A Golf 2.0 CR TDI DSG gyorsulása százra 9,3 másodpercet vesz igénybe, végsebessége 207 km/h. Tehát hajszállal jobb csupán az 1.4 TSI-nél. Persze a fogyasztása verhetetlen, 6,2 volt városban, szintén hidegben.
A futómű karakterisztikája hasonló a két kocsinak, enyhén a dízel keményebb rugókon áll. De jó mindkettőnek a csillapítása, a viselkedésük alapján jól kézbentarthatók, pontosan manőverezhetők. Nincsenek alattomos kitörési kísérleteik, jóindulatúan reagálnak nagy sebességű manővereknél. Az egyenesfutás nagyon jó, parkoláskor jól jön a kis fordulókör és a jól érezhető, átlátható kaszni a jó tükrökkel. A kormányerők is érzékletesek, a dízelé kicsit feszesebb, a benzinest könnyedebb érzés vezetni, terelgetni. A fékhatás mindkét változatnál jó.
Akkor melyiket?
Ha éppen autót keresnék Golf árban, sőt pontosabban Golfot szeretnék, akkor csak abban az esetben törekednék a jobb felszereltség felé, ha nagyon nem tudnék a pénzemmel mit kezdeni. Funkcionálisan nem nyújt annyival kevesebbet az alapfelszereltségű Golf, mint amennyivel többe kerül a top-változat.
Persze nagyobb a nyújtott komfort, jobb a hangulat, de nem szükségszerűen kell. És ugye a magasabb ártól nagyobb lesz az értékesés is, amit csupán részben ellensúlyoz, hogy talán könnyebben eladható extrásan a kocsi. Bár a Golfoknak így is, úgy is jó a piacuk.
A motorkérdés is érdekes. Ennyire még nem volt alternatívája benzines motor a dízelnek. Egyszerűen jó vezetni a kis TSI-t, és ráadásként szélesebb a hasznos fordulatszáma, a kocsi könnyebb is, kevésbé orrnehéz, ezt vezetés közben is érezni. Közben persze ott van a dízel fölényes nyomatéka, amit meg ezért kényelmes vezetni, itt a nagy nyomaték teszi fölöslegessé a gyakori váltogatást. Mégis azt mondom: a menet dinamika nem indokolja a kétliteres dízel megvásárlását.
Jobban indokolja a fogyasztás, ami bár a gyári adatok szerint nagyon közeli, valójában az 1,5-2 liter különbség azonos üzemkörülmények között fennáll. Ez ugye a benzin-gázolaj árkülönbségét is számítva 700-800 forintos különbség 100 km-ként. Persze itt jön az örök kérdés, hogy a két motorváltozat között, most nem számolva a DSG felárával és a felszereltség felárával sem, azért ott van jó másfél millió forint, amit nagyon-nagyon durván számolva meg kell tenni legalább 150 000 km-t. És ez már meg is magyarázza, ki válassza a dízelt: aki a várható autó-csereciklusban (ezt nagyjából mindenki ismeri magában, mennyit is megy, mennyi időnként vált autót, 2 vagy 8 év) megtesz ennyit. Hiszen a dízel Golf ledolgozza addigra felárát, viszont jóval drágábban adható a használtpiacon tovább.
Érdekes lehet: 1.4 TSI motor a Skoda Octaviában, 1.6 CR TDI motor a VW Golf Plus-ban, 2.0 TDI motor DSG váltóval a Skoda Superb-ben