A tavalyról már jól ismert tököli repteret idén végre leváltotta a magyar autózás fellegvára, s az idei EVO Gyorsulás sorozatot márteljes egészében a Hungaroringen rendezik meg - de hát ez nem újdonság senkinek. Az idei harmadik versenyre most kedden, azaz június elsején került sor. Méltó indítása a nyárnak, noha az időjárás némileg keresztbetett a rendezvénynek, hiszen a több hónapja tartó, mondhati folyamatos esőzés ezt a különleges keddet sem kímélte, bár ez senkinek sem vette el a kedvét a benzingőzös estétől. Már rögtön érkezésünkkor feltűnt, hogy kevesebb ember látogatott ki most a ringre, mint legutóbb, valószínűleg ez annak tehető be, hogy jónéhányan még a meghosszabbított - és Pünkösddel kiegészített - hétvégéjüket töltötték valahol, vagy éppen csak nem akartak ronggyá ázni. Ám a küszöbön a nyár, és egyre többen hozzák elő a garázsban tartott, csaknem háromnegyed éven át gondosan dédelgetett autót, hogy aztán összemérjék gépmonstrumjaik tudását, s versenybe szálljanak a fődíjért, amit idén egy Suzuki robogó képvisel.
Mire nagy nehezen kiharcoltam magamnak egy VIP helyet némi ismerettség révén, csalódva kellett tapasztalnom, hogy elmúlt hónapjaikat mások is hasonló ténykedéssel töltötték, és egyértelmuen tömegnek mondható jelenség uralta a vip lelátókat... Sebaj, a "czél" a fontos, mondta Madách is :).



Bármennyire is szerettem volna ott lenni mindenhol, egyértelmű fizikai okokból sajnos csak azokról a helyszínekrol és kocsikról tudok beszámolni, ahol valóban sikeresen megjelent kis csapatunk, de merem állítani, hogy a lista igen terjedelmes, szóval neki is ugrok. Az első ami azonnal szemet szúrt, hogy mikor kiértünk már nagyban folyt a Streetracing box összetákolása, ennek eredményeképpen néhány lélegzetelállító Hooligans kocsit csodálhatott meg a nagyérdemű, s ezt jó néhányan meg is tették. Azt hiszem, hogy mindenki egyértelműen mellémáll, mikor azt mondom, hogy a legnagyobb hiányt ezen a futamon a lányok jelentették, akik vagy a cudar időjárásnak köszönhetoen maradtak otthon, vagy egyszerűen csak annyira fel voltak öltözve, hogy egy jegesmedve is megirigyelte volna őket. Elkenődöttségünkön azonban a felvonultatott tuningorgia hamar javított, bár meg kell jegyeznem, hogy kevés volt az új verda, leginkább a már ismert és megszokott mag jött el ismét. Ez jó is és rossz is. Jó azért, mert kevesebb kocsi volt, így sokkal pörgősebb volt a versenyzés, nem kellett fél napokat várni, hogy egyet tudjunk futni, viszont rossz volt, mert ezeket a gépeket már ismerjük, mint a tenyerünket. No persze ezt egy kis túlzással mondom, de némi változatosság, frissesség jól jönne a következő EVO-n.
Az esőzésnek köszönhetően az indító gumiszőnyeg nem éppen a funkciójának megfelelően működött, ezért az okosabbak már automatikusan leálltak róla, de akik követték a szpíker (sajnos nem mindig logikus) utasításait, azok bizony súlyos tizedeket, vagy akár másodperceket is veszthettek a szó szerint csúsztatott rajt miatt.



Az élmezőnyben most is leginkább az Audik domináltak, habár besurrant néhány keleti, illetve nyugatibb verda is, de az Audi S-szériája egyértelműen vitte a pálmát. Egy emlékezetes párharcról is szeretnék beszámolni, amikor is (elnézést a részletek elhanyagolásáért, sajnos nem tudtam mindent pontosan megjegyezni) egy Alfa és egy Lancia mérték össze tudásukat, s csak századokon, vagy talán ezredeken múlott, hogy a hajszállal korábban induló alfást nem a "beugrott" kategóriába sorolták, hanem a "baromi jó a reakcióideje" kategóriába :) Ugyanis a srác már sárgára indult, de amikor elérte az autó a mérővonalat, már pont átváltott zöldre a lámpa, így a menet természetesen érvényesnek számított, a lanciás legnagyobb bánatára. Vitatott futama volt ez a harmadik EVO-nak, de azt hiszem, hogy úgy mondják: a szerencse forgandó! Senki se búslakodjon egy ilyen kis véletlen miatt, inkább készüljünk a következő hivatalos Gyorsulásra, ami június 22-én, kedden lesz, változatlan helyszínen. Remélem, hogy többen látogatnak ki, és egy még izgalmasabb, még látványosabb versenyben lesz részünk!


SirKhan // X5 az álmom