A BMW E30 csúcsmodellje az M3, ami a szélesítésekkel, a pörgős, négy hengeres S14 motorral és persze a motorsportos sikerekkel vívta ki magának a legenda jelzőt, azonban van egy olyan modell, ami ritkább mint az M3 és a gyűjtők körében nagyobb kedvenc is. Ez a BMW 333i vagy más néven a tripla 3. 
 
Mivel az M3-at homologizációs céllal készítették, voltak olyan helyek a világon, akiknek nem jutott a jóból és csak vágyakozhattak egy motorsportos modellre, vagy csinálthattak maguknak egyet. Dél-Afrika pont az utóbbi megoldást választotta. A Dél-afrikai Group 1 versenysorozathoz tervezték a 333i-t, ahol olyan autók között versenyezhetett, mint a Ford sierra XR8 vagy az Alfa Romeo GTV 3.0. Azonban 1985 végén törölték a versenysorozatot. 
 
A 333i egy együttműködés eredménye, ami a BMW South Africa és az Alpina között alakult ki. Az alap egy átlagos 325i volt, aminek az esetében nem a súlycsökkentéssel vagy egyéb megoldásokkal akartak erős autót csinálni, hanem inkább a motort dobták ki és a lehető legnagyobb erőforrást akarták beépíteni. Így esett a választás az M30B32 motorra, amit big six-nek is becéznek. Ez eredetileg az 533i-ben, 633CSi-ben és a 733-ban üzemelt. Az Alpina átalakított több dolgot is hogy az E30 motorterébe tökéletesen elférjen az új motor illetve módosítottak a kipufogó szívó és kipufogó oldalán, átvariálták a Bosch L-Jetronic befecskendezőrendszert. A teljesítmény 194 lóerő és 295Nm nyomaték volt, amivel sikerült elérni, hogy 100-ra 7,4 másodperc alatt gyorsuljon az autó a végsebessége pedig 228 km/h legyen. Akkoriban ez nem volt ám egy rossz érték! 
 
Mivel a motor elég testes volt és sok helyet foglalt, volt olyan alkatrész, aminek már nem jutott hely. Például ha szervokormányt szeretett volna a megrendelő, akkor le kellett mondani a klímáról, ha pedig klímát akkor a kormányzás volt nehezebb. Dél-Afrikában elég nagy a hőség, úgyhogy gondolhatjuk, hogy melyiket választották többen. Egyébként onnan lehet felismerni, hogy klímás az adott autó, hogy a hűtőrács nyitottabb, ha pedig szervós a kocsi, akkor a lökhárítóba épített helyzetjelzők árulkodnak. További változtatások még a rövid áttételű, 5 sebességes, fordított Getrag váltó illetve a ZF sperr. A fékek elöl 296-os hűtött tárcsákkal gazdagodtak. 
 
Négyféle színben rendelhettük meg autónkat. Henna Red, Ice White, Diamond Black, Aero Silver. M-Technik I kiegészítők kerültek felszerelésre kívül és 16-os Alpina felnik kerültek a kerékjáratokba, 195/50-es Pirelli gumikkal. Keményebb rugók, Bilstein gátlók gondoskodtak a stabil úttartásról. Az ABS és a tetőablak viszont feláras opció volt. 
 
A beltérben piros mutatókkal szerelt, Alpina óracsoport, bőrülések, bőrözött kormány, váltógomb jelentik a változást, a váltógombon pedig az M-es csíkok is helyet kaptak. Összesen 210 darab készült ebből a típusból és 204-et lehetett megvásárolni. Akkoriban 2720 dollár volt az ára, ami mára közel 37.000 dollárra ugrott fel, tekintettel a ritkaságára. 
 
Nem ellenfele az M3-nak, mert nem tud olyan menetteljesítményt és vezethetőséget felmutatni, azonban a különlegessége és a ritkasága miatt, sokkal népszerűbb a gyűjtők körében mint a motorsportos változat. 
 
Még több képet IDE KATTINTVA találtok! 






 

 

Forrás: Speedhunters