Amikor vásárolunk egy öreg autót, azzal a céllal, hogy majd micsoda fantasztikus gépet faragunk belőle, akkor legbelül tudjuk, hogy megvan az esély rá, sokkal rosszabb az állapota mint gondolnánk. Az első BMW-m volt körülbelül ilyen. Kívül egészen egyben volt, de az alja teljesen el volt porladva, ami a hátsó híd szilent cseréjénél derült ki. Ilyenkor az ember mindig kattog mi lehet a megoldás, amivel mindenki jól jár, de a legritkább esetben ússzuk meg könnyedén a dolgot. Ron Vizelman, kanadai lakos, is így járt. Megvette ezt a 74-es bogarat és amint elkezdték a külső "kitinpáncélt" lebontani, egyre rosszabbá vált a helyzet. Ez volt az a pillanat, amikor úgy döntött, egészen más utat fog választani autója építésénél, mint ami megszokott egy ilyen típus esetében. A futómű és alváz is használhatatlan volt. Így teljesen szabadon választhatott a lehetséges megoldások közül. Korábban már volt egy V8-al szerelt bogara, ami remekül muzsikált, csak éppen a vezetési élmény volt elég kiábrándító, úgyhogy most egy orrmotoros, hátsókerék hajtású változaton kezdte el törni a fejét. Egy rövidített, keskenyített Chevrolet S10 alvázra való építkezés volt a leggyorsabb megoldás. Ez természetesen leírva sokkal egyszerűbb, mint megvalósítani, hiszen a futómű minden egyes elemét is az új, módosított alvázhoz kellett igazítani.  Miután ezzel megvolt emberünk, mindenki egy small block V8-at képzelne el, azoinban Ron megint csak a járatlan utat választotta. 4,3 V6 került beszerelésre, ami egy elég olcsó és igénytelen motor, cserébe nem is egy erőmű... A beépítés előtt erősített alkatrészeket építettek be, majd az egészet megkoronázták egy T3 turbófeltöltővel. 0,6 bar nyomás mellett 217 lóerő és 442 Nm nyomaték dübörög elméletileg a "dühös bogár" orrában. Azért elméletileg, mert mérőpadra eddig nem állt a kocsival a tulaj. A beltérben sem a megszokott bogár belső fogad minket! A Chevy kormányoszlopra háromágú fakormányt biggyesztettek, a közepébe pedig Wolfsburg Edition dudagombot. A kormány mögött egyedi műszerek tájékoztatják a sofőrt a motor állapotáról. Ez még annyira nem is meglepő, azonban a Mini Cooper S ülésekre már mindenki felhúzza a szemöldökét és olyan csodálkozó tekintettel néz, mint Patrick Swayze a ráncfelvarrás után. Mondjuk bevallom őszintén, egy orrmotoros, amerikai V6-al szerelt, Chevrolet S10 alvázra épített VW látványa után, pont nem az ülés miatt fognak lázadni a márka iránt rajongó arcok, de láttam már csodát. Mindenesetre nekem egyedül azért fura, mert túl modern egy 74-es évjáratú autóhoz ez a színes lekerekített ülésszett. (Fejtámla nélküli, versenyüléseket jobban élnék, de ez az én véleményem, ami nem biztos, hogy érdekel bárkit is..) Hátul egy nagyméretű hátsó szárnyat és 11,5 centivel kiszélesedett sárvédőket találunk, hogy a kerekek is tökéletesen elférjenek. Ritkán olvasni ilyet, de Ron elkészült a bogárral és mostantól teljes erővel dolgozhat az 52-es Mercury kisteheren, ami két darab turbóval szerelt szörnyeteg lesz remélhetőleg. Kiindulva a bogárból el is hiszem! Még több képet IDE KATTINTVA találtok! 





 

 

Forrás: Speedhunters