Egyesek szerint őrült, mások szerint zseni, de hallottam olyat is, láncdohányos, alkoholista és amíg bizonyos emberek felnéznek rá, mások barbárnak tartják, de vajon mi az igazság? Tényleg csak a hype óriási és valójában csak a jó marketing miatt rajonganak az emberek az RWB Porsche-k iránt, vagy Nakai-san tényleg új karaktert és lelket ad az általa épített autóknak? 
 
Kezdjük az elején. Akira Nakai a Rough World, japán driftcsapat egyik tagja volt és egy AE86-tal kezdte karrierjét. Már akkor is jellemző volt rá, hogy úgy alakította át az autót, hogy kilógjon a sorból és használta is azt rendesen. Ő volt az első, aki rendesen földhöz vágta az autót és a negatív kerékdőlés is az Ő nevéhez fűződik. Az emberek imádták a stílusát, így rövid időn belül megnyitotta saját műhelyét, de ekkor még az RWB ötlet szinten sem volt jelen. Ebben a műhelyben vállalt javításokat, átépítéseket, de főleg a karosszériamunkák tartoztak a fő profiljába. 
 
Az 1990-es évek végén futott bele a Porsche-ba. Egy ügyfél kérte meg, hogy javítsa meg a 930-as Porsche-t, aminek az lett a vége, hogy Nakai beleszeretett az autóba. A szerelem akkora volt, hogy Nakai, 28 évesen megvette első Porsche-ját. Ez volt az első és legismertebb RWB a világon. Mint az ismeretes, Nakai minden általa épített autót elnevez. Ezt az autót pedig kedvenc söréről, a Stella Artois-ról nevezte el. 6 évvel azután, hogy megvette a teljesen gyári Porsche-t az RWB műhely megszületett. 
 
Az RWB a Rauh Welt Begriff rövidítése. Ez pedig németül van és a Durva (Rauh) Világ (Welt) Koncepciója (Begriff) jelentést hordozza, amivel a Rough World csapat előtt is tiszteleg. Minden autó megkapja az új első, hátsó lökhárítókat, a küszöböket és természetesen a szélesítéseket. A megrendelő kiválaszthatja, hogy milyen szélesítést kér. Vannak a teljesen elfogadható, még könnyen emészthető darabok, amiket utcán vagy pályán is lehet használni, de vannak teljesen elmebeteg, már-már röhejes méretű elemek is, kifejezetten show célokra. Ugyanez a helyzet a hátsó szárnyakkal is. Akár kacsafarok méretűt is kérhetünk, de lehet akár "emeletes" változat is. Az RWB egyébként futóműveket, felniket és különböző, utólagosan felcsavarozható légterelő elemeket is kínál az ügyfeleiknek. 
 
Nakai minden építés előtt alaposan átbeszél mindent a megrendelővel, meghallgatja a kívánságokat és kialakul benne egy kép az ügyfél stílusával kapcsolatban. Így válik nagyon személyessé a dolog. Ezután megérkeznek Japánból az elemek, amit a megrendelőnek kell lefényeztetnie, majd ha ez megvan, akkor Nakai gépre ül és saját szerszámaival megérkezik a műhelybe, ahol aztán kezdetét veszi az átépítés. Nakai amint leszállt a gépről, egyből az autóhoz érkezik, ahol aztán szinte azonnal munkához is lát. Sokszor egész éjszaka dolgozik az autón. Olyan mintha sosem merülne le. Ekkor folyton cigarettázik és Stella Artois-t iszik, de persze nem részegen dolgozik az autón! Egész egyszerűen tartja magát a szokásos rendhez és néhány nap alatt építi át az adott autót. Mindent szabad kézzel, különféle mérések nélkül végez. Ez félelmetesnek tűnhet, de ugyanakkor már megvan az a rutin, aminek köszönhetően, Nakai nem tud hibázni. 
 
Sokan azt hiszik, hogy divatból épülnek ilyen autók, azonban ez nem teljesen igaz. Az RWB Porsche ugyanis befogható versenyre is, ami inkább Japánban jellemző és a Tsukuba pályán vannak zárt, RWB futamok is, ahol aztán van, hogy összetörnek egy-egy autót. Európában és az Egyesült Államokban főleg kiállításokra, nagyobb találkozókra készülnek ilyen építések. Mindenesetre nem mindenkinek jön be a dolog és sokszor lehet olyat olvasni, hogy tönkreteszi a 930, 964 és 993 modelleket. 
 
Nakai erre csak annyit mond egy interjúban: 
"Teljesen mindegy, hogy az emberek jónak vagy rossznak vélik a munkámat. Én mindkettőnek örülök, mert a visszajelzés nagyon fontos. Ha azt mondják, nem tetszik nekik a munkám, ez is boldoggá tesz. Ha a munkám felkeltette az érdeklődésüket és kiváltott belőlük egy érzést, akkor nagyon örülök."
 
Pontos számokat nem tudni, de a világon több mint 250 RWB Porsche létezik és ez a szám folyamatosan nő, hiszen körülbelül két évet kell várni, hogy a Mester meglátogasson minket és átépítse autónkat. Nakai egyébként nem egy túl szószátyár típus. Korábban nem is tudott angolul, ezért tolmácsot kellett szerezni a megrendelőnek, Ma már megtanult annyira beszélni, hogy tudjon kommunikálni az ügyfeleivel, de ettől még túl nagy beszélgetéseket ne várjunk tőle. 
 
Nehéz eldönteni, hogy most akkor ez divat, vagy tényleg mindenki akar egy RWB Porsche-t magának. Én azokat tisztelem, akik nem sajnálják és versenypályán is meghajtják az autóikat, mert az szól az élményről. A másik oldal inkább a birtoklási vágyát elégíti ki, de ez csak az én véleményem, ami nem biztos, hogy számít. 
 
Nektek mi a véleményetek a Nakai által épített autókról?