A tuning lehetőségek egyik legáltalánosabb fajtája a gyári rugók cseréje. Először is azt kell tisztáznunk, hogy milyen szerepük van ezeknek az alkatrészeknek: ami kézenfekvő, hogy elsősorban az autó terhelhetőségében játszanak nagy szerepet. Másodszor, ami talán a legfontosabb, a megfelelő úttartásért, stabilitásért és a kényelmes illetve kényelmetlen utazásért felelősek.
A rugókat többféleképpen csoportosíthatjuk.
Használat szempontjából két nagyobb csoportra oszthatjuk őket, az ültető rugókra és – itthoni szóhasználattal élve – az ún. sport rugókra. A legnagyobb különbség a két fajta között egyszerűen összefoglalható: az ültető rugó elsődlegesen arra készült, hogy az autót minél drasztikusabban leültethessük, míg a sport rugók legfőbb funkciója az autó úttartásának, stabilitásának és komfortjának optimalizálása. Természetesen az ültető rugóknak is ugyanígy megvannak a menettulajdonságok szempontjából előnyös paraméterei, viszont lényeges különbség, hogy ezek felszerelésével már a komfort rovására cselekszünk – leginkább a külcsín javára.
Ahhoz, hogy valaki el tudja dönteni, melyik az ideális választás számára, tudnia kell, hogy mire szeretné használni az autóját. Például, ha valaki a maximumot szeretné kihozni belőle kanyarokban, vagy gyorsulásokra jár, annak ideális megoldás egy ültető rugó szett. Azonban aki mondjuk amatőr szinten rallyzik is gépével, vagy fontos számára a komfort is a jó menettulajdonságok mellett (főleg a hazai úthálózaton) az mindenképpen sport rugókat vegyen az autójába.
A rugókat más paraméterük szerint is osztályozhatjuk, ezek közül a legkézenfekvőbb az összenyomódási értékük. Minél nagyobb ez az érték, annál nehezebb a rugót összepréselni. Ezt általában g/mm-ben szokták megadni, és azt jelenti, hogy mekkora súly szükséges ahhoz, hogy 1mm-t összenyomódjon a rugó. Vegyünk például két különböző összenyomódási értékű rugót. Az egyik 360 g/mm a másik pedig 470 g/mm. Mindkettőt terheljük 360g-al, ami hatására az első összenyomódik, de a másik nem. Ebből következik, hogy a második rugó keményebb. Az úgy nevezett progresszív rugóknál (lásd később) ez nem ilyen egyszerű. Ezeknél már két értéket szoktak megadni: vegyünk pl. egy 300-500g-os rugót. Ez azt jelenti, hogy az első inch összenyomódásához milliméterenként 300g terhelés kell, a következőhöz már 330 és így tovább fokozatosan egészen 500g-ig, a rugó teljes összenyomódásáig.
Azt, hogy egy rugónak milyen az összenyomódási értéke 3 dolog határozza meg:
1. A spirálok vastagsága. Minél vastagabbak annál keményebb a rugó.
2. A rugó átmérője. Minél nagyobb az átmérő annál puhább a rugó.
3. A spirálok száma. Minél kevesebb van annál keményebb a rugó.
A rugókat kialakításuk alapján is 3 fajtába sorolhatjuk:
1. Normál rugók: a normál rugóknál a spirálok egyforma távolságra helyezkednek egymástól. Vegyünk például egy 10 spirálos rugót, ahol a spirálok 2cm-re vannak egymástól. Terheljük meg úgy, hogy az egész 2cm-t nyomódjon össze. A normál rugóknál minden spirál egyenlő mértékben megy össze így mindegyik között 1,8 cm hely lesz.
2. Kétlépcsős összenyomódású rugók: ennél a fajtánál annyi a változás hogy ezeknél 2 különböző rugó távolság van: Itt a spirálok egyik felénél kisebb távolságokat hagynak közöttük. Első lépésben, ahogy a rugó összenyomódik a spirálok közelebb kerülnek, és egy bizonyos ponton a kisebb távolságban lévő spirálok összeérnek. Ezáltal már csak a spirálok fele tud összenyomódni és így sokkal keményebb lesz, mint az alap állapotú rugó. Így a legapróbb buckákat nem fogjuk megérezni, viszont amikor szükség van rá (pl. erősebb kanyarodás közben), nem lesz hiányunk keménységben :)
3. Progresszív, fokozatos rugók: a spirálok közötti távolságok fokozatosan csökkenek, és így teljesen más összenyomódási értékkel rendelkeznek. Az első centiméterekig könnyű összenyomni a rugót, de ahogy egyre jobban terheljük, annál keményebbek lesznek. Így a progresszív rugók szinte minden útviszonyra tökéletesek.
Mindegyik rugó fajtának meg van a saját piaca. A progresszív rugók mindent az egyben megoldást kínálnak, így számos neves tuning cég is árulja őket, mint például az Eibach. Kiválóan használhatók mindennapi autózáshoz, és emellett a sportos vezetéshez is. A normál rugókat inkább a drag versenyeken, utcai versenyeken és a pályaversenyeken használják, ahol az állandó rugó összenyomódási érték fontos. A másik nagy előnye ennek a típusnak, hogy olcsóbbak, és sokkal jobban megültethetjük velük autónkat.
A gyári rugók minősége és milyensége a használattól függ és nem attól, hogy mennyi idős az autó. Mert ha teszem fel 2 éves autó de éjjel nappal fullra volt pakolva akkor garantálom, hogy már rég rugócserére szorul. Egyébként a hátsó rugók mindig hamarabb kikészülnek mint az elsők. És olyankor leül az autó és rohadtul csúnyán tud kinézni.
Ha turbós akkor belerakhatod, nekem nagyon tetszik a hangja. Az más kérdés, hogy hány gyalogos fog elpatkolni szívrohamban egy szűk városi utszán végzett hajtás alkalmával.
Íme:
"A bypass (megkerülő, blow-off) szelep, becenevén BOV: Amikor az intenzíven gyorsító turbós autó vezetője hirtelen leugrik a gázpedálról - például mert sebességet vált - a nagynyomású levegőnek hirtelen nincs hova mennie, tehát megáll, és rögvest leállítja a turbót is. Ez egyrészt némi sokk a szerkezetnek, másrészt annak újra fel kell pörögnie. Ezeket védi ki a BOV, ami egyszerűen kiengedi a feles levegőt egy vidám füttyszó kíséretében."
Ez az a hang amikor turbós autónál váltásnál van az az érdekes hang.
velünk is fordult elő haveri körben hogy kevesebbet ült a kocsi mint amit megadtak. felhívtuk a forgalmazót és azt mondtál - teljesen jogosan - hogy zeke a cuccok gyári 0 km-es autóhoz képest van számolva. egy használt kocsnál 5 évente -1 cm-t kell számolni. Ráadásul ha már volt benne rúgó cserélve és nem a gyári van benne, akkor még szarabb a helyzet. Tehát egy 10 éves kocsinál a 4 cm-es szett jó ha hoz 2 cm-et. sajna ennyit engednek össze 10 év alatt a gyári rugók.
Toronymerevítőnek igen is nagyon áldásos hatása van, de CSAK kemény sportfutóműnél, és főleg szettben. (elől-hátul, alul-felül)
Széria futóműnél értelmetlen, mivel a gyári keménységű futóműnél az autó deformációja elhanyagolható.
Nekem elöl és hátul is van toronymerevítő a kocsiban és rossz úton kevésbé nyekereg a kaszni, mint előtte. Mondjuk a Suzuki nem egy túl merev kocsi, de pont az ilyenekben érezhető javulást hoz. A durván ültetett+keményített kocsikba meg egyenesen kötelező, különben elengedhetnek a gyári hegesztések és kiszakad az egézs torony. Ráadásul egy rugó + gátló kombinációnál már nem nagy plusz kiadás betenni legalább előre egy toronymerevítőt is.
A toronymerevítő már magában is használ,szerintem.A gyorsabb kanyarodáskor fellépő,a kasznira ható csavaró erőket csökkenti és kíméli az egész autót,ha jol tudom...