Sziasztok!

Hát szóval...már "taknyos  általános" iskolás koromban is nagyon tetszettek az Opel Astrák, nem felejtem el 1995-ben 12 éves fejjel egy zöld kombi SIKU Astrát őriztem erekjeként a bal zsebemben, majd mikor megjelentek a Rietze Opel Astra GSI modellek, abból is vásároltam egy példányt...

2003-ban lett egy kis "A" Corsám, ami egy idő után "kevésnek" bizonyult számomra, és kőkemény 2-3 éves spórolás után 2006 októberére végre eljutottam odáig hogy összegyűlt a pénzem egy ilyen típusú autóra.
Nem is ez a lényeg, hiszen elsősorban nem a típusról, hanem a tuningolással kapcsolatos csalódásokról/élményekről szeretnék írni néhány szót.

2007-ben kezdődött, mikor kicsit végre kilazultam az autó vásárlásából adódott költekezés okozta "sokkból"...beköszöntött a tavasz, rügyeztek a fák, szebbnél szebb könnyűfém-felnik az "autókon", én pedig csak csorgattam a nyálamat...Néhány nap keresgélés után az egyik hirdető oldalon rátaláltam az "igazira"...sajnos csak az anyagi helyzetemhez mérten tudtam az autóra felnit választani így nem több nem kevesebb , egy Aluett 15 J7 ET35 felnibe találtam meg pillanatnyi álmaim beteljesedését :) - a gummák elviselhetőek voltak rajta, és csak rá kellett dobni az autóra. Emlékszem, esős szeles idő volt akkor pénteken /2006 március 23./ - hajtottam Érdre a Tesco parkolóba a kerekekért...akkora forgalom volt hogy majd meg őrültem, odafelé 2 órás volt az út...elégedetten pakoltam be a csomagtartóba a kerekeket, majd másnap fel is "dobáltam" rá.

2007 júniusában úgy gondoltam, hogy jó lenne egy sport kipufogó az autóra. A választásom egy oltárinagy Powerfull dobra esett. Ennek a kipufogó dobnak a hangja egyenlő volt a nullával. Akár nyomtam neki akár nem, a hangja a gyárival volt egyenlő, egyedüli extrája hogy olyan nehéz volt hogy az autó - értsétek szószerint - "farnehéz" lett tőle. Ez az évem ezen kívül nem hozott újabb változást az autóban, közben év elején regisztráltam ide a CarStyling-ra, amely újabb lendületet adott arra hogy bütyköljem/csinálgassam az autót.

2008-ban az autó hátulja teljesen ki lett lakatolva, sárvédő ívek cserélve rajta, majd a "közkedvelt aukciós portálunkon" vásároltam egy pici sportkipufogót is, hogy az autó hátuljáról is lemenjen a nagy súllyfelesleg. Mit ne mondjak az a kis dob ordított az autón, a hangjától nem lehetett normálisan utazni, 110 km/h felett fejfájás tüneteit produkálta...aztán "vettem egy nagy levegőt" és bevállaltam hogy az autót lefóliáztatom - ez meg is történt. Nagyrészt nem optikai terveim voltak a fóliával, inkább a kárpit védelmében döntöttem így - hiszen a 2007-es óriási kánikulában két ajtókárpitomat is cserélhettem, mert szószerint eldeformálódtak/elcsavarodtak, és elolvadtak a naptól...A választásom az akkoriban kapható legjobb "hőpajzsos" fóliára esett, amely be is bizonyította hogy valóban megfelelt az elvárásaimnak.

Ahogy telt, múlt az idő, közben tavasz elején aktiváltam magamat itt az oldalon is, egyre több ismerősöm lett, és egyre több újdonság, ötlet és terv született a fejemben, tervezgettem hogy miket lehetne módosítani - alakítgatni az autón, persze ésszerű keretek között.
Első lépésként jöttek a szemöldök szpojlernek csúfolt üvegszálas megoldások, amik nem voltak önmagukban rosszak, de produkáltak furcsa jelenségeket is. Ilyen volt például hogy a megfelelő ragasztás ellenére szószerint lerepült az autóról egy nyári este, azt hittem madár...mikor hazaértem kiderült hogy az volt :) . Nem érdekelt a dolog, vettem egy másikat, becsiszoltuk, mert ugyebár üvegszál alapozott volt - telis tele sorjával - lefényeztettem ismét, és felkerült az autóra. két hónap után szószerint szétcsapták a bogarak, amelyek a menetszéltől csapódtak bele...az iszonyatos 120 km/h tempót nem bírták :)

2008 augusztusában meguntam a sport kipufogót és lerúgtam az autóról, és vettem egy gyárit, egyszerűen nem lehetett utazni az autóba mert miután "kiégett" még hangosabb lett a dob. - a gyári dob "kényelmével" semmi nem vetekszik...

2008 novemberében úgy döntöttem hogy "lépek" - láttam használtan de számomra megfizethető árfekvésben SONAR Angel Eye fényszórót - ami szerelem volt első látásra - egyből meg is vettem, megérkezett, csorgattam is a nyálamat, beszereltük - csodálatos volt :) - egy dologra rájöttem viszont hogy H1-es izzóval semmit nem láttam az úton csak két "tojást" - így elkezdtem keresgélni és megvettem a Xenon szettet december végén, emlékszem a sráctól akitől vettem Maglódon segített beszerelni, akkor volt kint -12 C fok, kékké fagyott a kezünk, minden bajunk volt már - de a végére este 7 óra magasságában már elégedetten indultam el haza a 8000 K-s Xenonnal :)

2009-ben vettem használtan HOOD- Protector motorháztető bört, mert az jó :) - mármint csak gondoltam hogy jó...hiszen a gyári felfogatásai annyira gyérek voltak hogy szószerint leesett a kocsiról...így módosítani kellett rajta, csináltunk rá egy alsó csattos részt, és mint egy övet rá tudtuk szorítani - ennek ellenére autópályán szabályosan verte a motorháztetőt, amelynek a nyomát mai napi észre lehet venni az autón. - sebaj, hamar leszedtem róla, mai napig nem került elő úgy elraktam valahová :)
Mindeközben rengeteget bajlódtam az Angel Eye lámpával, hiszen iszonyatosan párásodott, szószerint vizes volt a belső része a plexinek, kétnaponta szedtem ki és szárítottam, tömítöztem, de akkor se segített neki...ha jött az eső már rá voltam parázva, takargattam, de semmi nem használt, végül 3 pici 2mm-es furatot csinálatm az aljára és az megoldotta a brutális párásodást...kifolyt a víz, és nem párolgott vissza.

Februárban végre sikerült arra a kipufogóra "rátalálnom", amivel mai napig elégedett vagyok, DTM vég, rozsdamentes, szolíd, szép hang, pont amennyi kell, se több se kevesebb...
Tavasz elejére felkerült az Irmscher lökhárító toldat is az autóra, végre kezdett pofásodni, nekem nagyon tetszett...de éreztem kéne még valami...
Megkockáztattam, és vettem egy 17"-es Toora alufelni garnitúrát, amelyen a hirdető szerint még két nyaras gumi volt :) - megegyeztünk hogy felteszi a buszra és a soför átadja nekem a Népligetnél - így is lett - átadta - nem vettem valami nagy pénzért, de a kerék hatalmas csalódás volt. A gumik repedezettek, "tükrök" voltak, így ott tartottam hogy vehetek rá gummát, aminek már csak az áránál ültem seggre. 205/40-es gumma. Végül Pirelli PZero Nero gummát vettem, elvittem gumis ismerőshöz hogy felrakassam, amikor visszamentem ugyanúgy állt az autó mint amikor otthagytam - illetve mondta a szerelő hogy vigyem el görgőztetni mert addig nem teszi inkább fel. Na megtelt a tököm, meghirdettem a felnit és eladtam...vettem helyette egy MS Racing 16"-os garnitúrát amely mai napig megfelelően kiszolgált, és úgy éreztem pont stimmelt is a kocsira.
Mindeközben "munkahelyem is megváltozott", az autót nem használtam már olyan sűrűn mint azelőtt - nem érte meg bejárni vele dolgozni - így még több dolgot mertem "bevállalni" rajta.
Jött a 2010-es év, sok agyalást követően végül bekerült a 40/40-es ültetőrugó /megjegyzem a mostani állapothoz képest közel 70/70-et ült/ megvettem a gátlókat, illetve a lökösöket "lesimíttattam", és újra fényeztettem. Nagyon baba lett az autó, viszont már nyáron kezdtem érezni valamit...valahogy elvesztette az autó a mivoltját. Minden egyes "úton" mikor mentünk valahová csak gyök kettővel tudtunk  közlekedni, az ültetés miatt max 3-an tudtunk az autóba ülni, és szószerint szedtem fel elől,és "középen" a fekvőrendőröket. Otthon a kertbe nem tudtam beállni, mert a kis szint-eltérést se preferálta az autó. Augusztus végén a gyári hátsó rugókat visszatettem, hiszen nem lehetett közlekedni normálisan az autóval. Ez így is volt egészen 2011 márciusáig, mikor a CS Tuningshow előtt gondoltam egy nagyot és visszakerült hátra is az ültetőrugó.
Tavasszal nagyon sok "vidéki" talira azért nem tudtam saját autóval elmenni, mert lehetetlen lett volna bevállalni az utat, autópályán még gond nélkül elment az autó, de az országutak "meglepetésszerű" kátyújait, illetve hirtelen besüllyedéseket nem bírta. Főleg hogy ekkor már szétcsapta mind a kettő első lengéscsillapítómat. Ehhez elég volt hogy néhányszor Kistarcsáról Pesterzsébetre átguruljak...a szarul megcsinált villamosátjárók/kátyúk, úthibák szétb@szták a nem kevés pénzért vett gátlókat. Hiába az óvatosság, az elővigyázatosság, hiába kerültem ki százat, a százegyediket "elkaptam"...pedig nem mentem esztelenül.
Közben az utóbbi időben teljesen ráálltak a "rendünk büszke őrei" a xenonra, illetve az egyéb ínyencségekre, így dilemma volt ha valahová el akartunk vele menni. Pl 2010 novemberében Nagykanizsán pánikoltam a Xenon miatt. Szorosan haveromékra "tapadva" mentem az autópályáig, nehogy "baj legyen"...

Sajnos nem az számít hogy az autó műszakilag rendben van, hanem az hogy miért van benne xenon...és hogy miért van ültetve ...stb no comment.


Szó-szó elegem lett ebből az egészből, és első ízben kivettük az ültetőket az autóból és visszakerültek a gyári rugók. Így már nagyon hülyén mutatott rajta a simított löki, a toldat, úgyhogy ezek is lekerültek, majd következtek a lámpák és a xenon is...a szívem szakadt meg, de nem tudtam mást tenni, hiszen rá kellett jöjjek arra hogy az autóm már minden volt csak nem autó, legalábbis nekem nem. Azért mert havonta-kéthavonta eljárok egy-egy tuning találkozóra ennyit nekem nem ért meg.

Jelenleg van egy kevésbé szépen, kevésbé jól kinéző autóm, de elvisz oda ahová szeretném, illetve lesz.rhatom végre hogy milyen utakon járkálok, és nem lesz dilemma minden egyes utazás...

Tanulságos volt ez a néhány év, levontam a következtetést belőle. Megismertem nagyon sok embert, köztük sok olyat is , aki csak az autójának él. Ez még önmagában nem lenne probléma, hiszen szép hobbi az autó építés, de ezeket az embereket nem érdekli  hogy nem lesz mit enni, és nem lesznek kifizetve a számlák, illetve nem érdekli hogy egy petákot nem ér az egész életük, hiszen a "tárgy iránti" szereteten kívül mást nem tudnak érezni - így emberi kontaktjai is kimerülnek az autója témájával.
Én azt mondom ha valaki tehetős, vagy aki megteheti az tegye meg; vegyen bele meg mindent amit csak szeretne...vagy vegyen olyan autót amiben már "gyárilag minden benne van amit akart", és akkor nem kell a rendőrtől, KPM-től se fosni...

...ami elszomorító, viszont az hogy sok ember úgy él otthon mint egy hajléktalan, koszban, retekben, igénytelenségben. Képes száraz kenyeret rágni, de az autójára nem sajnál költeni. Az életénél többet ér egy sportülés, egy új fény, egy peres gumi, vagy egy hifi hogy egy tuning-rendezvényen ott álhasson az autója mellett és büszkén mutathassa azt másoknak. Ez nem lenne gond ha ezek az illetők nem állandóan a "rendszert" okolnák nyomorult életükért...mert ha józanul tekintünk a dolgokra nem a "rendszer" tehet erről.

"Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!"

Emlékeztek a szólásra? Én emlékszem, óvódában tanították...

Ugyanez vonatkozik arra is, ha valaki "dúsgazdag apuci" kisfia és a segge alá kap egy luxuskocsit ne tartsátok hibásnak, ha Te lennél a helyébe visszautasítanád aputól? nem! hátakkormeg? Van akinek az jut hogy megdolgozzon, valakinek "ingyen a segge alá kerül"...ez az élet törvényszerűsége...

Ismertem személyt, aki lelki beteg , depressziós lett mert az autójával valami apróság történt, rápattant egy kavics vagy ráesett egy dió, egy pöttynyi fényezés hiba lett...stb, de volt olyan is, aki egy kisebb karambol/koccanás után öngyilkos akart lenni, mert nem látta tovább értelmét az életének így, hogy az autóval ez lett...hiába mondogattam hogy minden javítható, de szerinte az már nem lesz az ami volt...

Szerintetek ez a hozzáállás normális?

...a legnagyobb baj, hogy éreztem én is magamon hogy rám is ragadnak az ilyen depis szar dolgok, és én is kezdtem lesni a hibákat az autómon és rágódni/szorongani a kijavításokon...néztem görcsösen a radart , hogy mikor jön jég...stb

Egy nagyon jó kis idézet/történet van erről a "beteg" hozzáállásról:

Míg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ és vonalakat karcolt az autó oldalára.
Haragjában a férfi megfogta a gyermek kezét és többször ráütött, nem ismerve fel, hogy a franciakulccsal üti.
A kórházban a gyermek elveszítette az összes ujját a törés miatt. Mikor a gyermek meglátta az apját , szemében fájó tekintettel, ezt kérdezte: Apa, mikor fognak visszanőni az ujjaim?
Az apa felismerve tettének súlyát, szólni sem tudott.
Visszament az autójához és többször belerúgott.
Saját cselekedetétől feldúlva leült az autó elé és a karcolásokat nézte.
A gyermek azt írta: "SZERETLEK APA!"
A tárgyak használatra vannak, az emberek szeretetre! A probléma a mai világban az, hogy az EMBEREK VANNAK HASZNÁLVA ÉS A TÁRGYAK SZERETVE!
Legyünk óvatosak és tartsuk emlékezetünkben ezt a gondolatot:
A tárgyak azért vannak, hogy használjuk, az emberek pedig hogy szeressük őket!
Légy ura érzelmeidnek:
- vigyázz a gondolataidra, szavak lesznek belőlük,
- vigyázz a szavaidra, cselekedetek lesznek belőlük,
- vigyázz a cselekedeteidre, megszokások lesznek belőlük,
- vigyázz a megszokásaidra, szenvedély lesz belőlük,
- vigyázz a szenvedélyedre, rabsággá és végzeteddé válhat!
A harag és a szeretet nem ismernek határt. Válaszd a szeretetet, hogy szép és kedves életed legyen!
Ezért tart ott az emberiség ahol most.

Remélem nem sértettem meg senkit sem, nem ez volt a célom, emberekkel való kapcsolataim/tapasztalataim ébresztettek rá hogy nehogy teljesen beleessek ennek a csapdájába...nem sok híja volt hogy ez nem történt meg...

Akinek nem inge, ne vegye magára, aki viszont magára veszi, az ne reklamáljon, hanem inkább gondolkozzon el az életén...

Üdv:Petya

 

KATTINTS IDE A BEJEGYZÉSHEZ TARTOZÓ GALÉRIA MEGTEKINTÉSÉHEZ!