Roncsvadászat

Izgalmas nap elé nézünk ma is, nem kisebb a feladat, mint hajóroncsokat és egy régi világítótorony maradványait kell megtalálni az óceán partján! Sokat nem kellett vacakolni a navigálással, mert az útról már messziről láttuk a roncsot. A parton sétálás közben gyönyörű kagylókat láttunk, otthon egy lakberendezési boltban vagyonokat kérnek el annyiért, amennyit öt perc alatt a levetett pólómba raktam.

Termál forrás a sivatagban

Itinerbe szándékosan nem adták meg a helyzetét, azt írták találjuk meg! Napközben még faggatuk a szervezőket súgjanak vmit, mindig csak rázták a fejüket. Végül annyira bonyolult helyen volt, hogy nehezebb lett volna elkerülni. Öreg bácsi komoly profizmussal egy vastag csőből kellemes termálvizes masszázst adott annak, aki bőven ellátta a helyi valutával. Navarásjópajtás Misi egyből be is vállalta! Az igazi fordulat a fürdés után volt, mikor nem találtuk az egyik papucsát! Elvitte a kutya, már kellemesen megrágcsálta mire visszaszereztük tőle.

Offroad a homokbuckák között

A termálhoz közel volt az esti sátortábor, viszont már a navin látszott, hogy egy kis játék belefér odáig. Hatalmas sík vizes homokos területen indultunk el, kilometerek lassan fogytak, de a homokon való "driftelesből" kirajzoló karikák annál sűrűbben képződtek általunk. Míg végül homokbuckák között beértünk az óceánparti sátortáborba.

Sátortábor az óceán partján

Nagyon fontos a megfelelő szélirány eltalálása, mert az minden éjjel rángatja a sátrainkat. Idegileg nem tudjuk igazán kipihenni így magunkat. Éjjel olyan mértékben fényt ad a hold, hogy tisztán látunk mindent, piknikhez nem is kell világítani. A legjobb, ha a sátrat hozzákötjük a kocsikhoz, azokkal pedig úgy állunk, hogy felfogják a szelet. Minden este főzés, sztorizás, nevetés, igazán jó a hangulat.

Budapest-Bamako. Ki ne gondolkozott volna még el, milyen lehet csak magadra számítva két hetet csapatni a sivatagban? Nos, mi rendesen bevállaltuk! Az előzményekről itt olvashatsz!