1963-ban, Rigában, a taxisofőrök, GAZ-21 autóikkal versenyeztek egymással egy meghívásos versenyen. Van az a mondás, miszerint: Nyerj vasárnap és add el hétfőn, ebben az esetben viszont inkább úgy lehetne mondani: Versenyezz reggel és dolgozz este! 
A versenysorozatot Dzintara Volga névre keresztelték és a '70-es évek végén átköltöztették a Bikernieki versenypályára, ahol már az orosz álomautó, a GAZ-24 volt a versenyautó. 
Ahogy egyre népszerűbb volt a széria, egyre kevesebb GAZ-24-et használtak taxinak és inkább egyből a versenyre készítették fel autóikat a versenyzők. Itt voltak olyan autók amik már több mint félmillió kilométert futottak, de akik közel voltak a tűzhöz, azok teljesen új géppel állhattak rajthoz. Annyira volt sikeres a dolog, hogy a gyártó még saját versenycsapatot is indított. 
A Volga legnagyobb ellensége a saját súlya volt, ezért készítettek hét darab könnyített kasznit, vékonyabb lemezből. A terv egyszerű volt. Ha van bukócső, akkor nincs szükség más merevítőre. 
A versenysorozat egészen 1991-ig tartott, amikor a Szovjetunió felbomlott és így 19 év után ennek a szériának is vége lett. 
 
2010-ben, néhány megszállott forma, újraélesztette a versenysorozatot Rigában. A sportos Volga-k újra pályára kerültek és később a Moscow Classic Grand Prix szerves részévé váltak. Ezen az eseményen a klasszikus gépek mehetnek pályára, viszont itt már lehet némi modernizációt alkalmazni, főleg a biztonság terén. 
 
A képeken látható autó eredetileg egy GAZ-3110 volt és egyike volt annak a hét példánynak, amit a gyári csapat számára készítettek. Ma már sokkal inkább néz ki GAZ-2410-nek egyébként. Az autóban nagyon sok eredeti Volga alkatrész található. A fényszórók például az utolsó, GAZ-31105 modellről érkeztek, amiknek az érdekessége, hogy Chrysler motorral is szerelték őket. A hátsó híd GAZ-3110 alkatrész laprugóval és 30 centivel hátrébb helyezték el, hogy nagyobb legyen a tengelytáv. Az első futómű GAZ-3102 és egyedi, állítható gátlókkal szerelték. A megállásról 4 dugattyús, Girling nyergek és tárcsafékek gondoskodnak elöl. 
 
Két csoport létezik. Volga 402 és 406, a motor típusától függően. A képeken látható autóban 2,4 literes, 16 szelepes, 4 hengeres motor dolgozik. A főtengely, a hajtórudak és az olajzás gyári, viszont a dugattyúk kovácsoltak, a vezérműtengelyek pedig egyedi darabok. A versenyszabályzat szerint tilos modern befecskendezést használni, ezért Holley XP karburátor került felszerelésre. Nissan GT-R gyertyák adják a szikrát. A teljesítmény több mint 200 lóerő és az erő AP Racing kuplungon keresztül érkezik meg a gyári váltóhoz, ahonnan a hátsó kerekekhez jut. Vezetést segítő berendezések nincsenek, de a MoTec érzékelők mindent felügyelnek és folyamatosan gyűjtik az adatokat. 
 
Kívül szegecselt szélesítéseket találunk, amik már modern módon, 3D nyomtatással készültek, amúgy meg rengeteg elem karbonból készült az autóhoz. Az utastérben vaskos csövezés, Recaro HANS ülés és a hozzátartozó öv, valamint karbon panelek találhatóak. 
 
A Volga a maga 5 méter hosszával és 2 méteres szélességével nem éppen a legkecsesebb versenyautó és nem is a leggyorsabb, de a legkülönlegesebb, az biztos! 
 
Még több képet IDE KATTINTVA találtok! 





 

 

Forrás: Speedhunters