A bajor szörnyeteg

Felkelsz. Ez a reggel is olyan lesz mint a többi. Átlagos, fáradt, szürke. Viszont ekkor eszedbe jut a szörnyeteg amit tegnap éjjel bezártál a garázsba. Szombat van, így melóba sem kell rohanni. Szép komótosan fogat mosol, felöltözködsz, reggelizel. Ekkor elkap egy érzés amitől libabőrös leszel. Érzed, hogy nem bírod ki tovább a bajor bestia nélkül. Ja, hogy nem tudod miért van ez? Mert te is megkaptad a vírust! Mégis milyet? A BMW-fertőzést!

"A BMW feeling beszivárog a szervezeted legutolsó sejtjeibe is, az adrenalinnal teli vér a fertőzést felpumpálja az agyadba, és meghülyülsz, mint itt mindenki!"

/Hbunkó - R.I.P./


Most felteszed magadnak a kérdést: Mégis hogy történhetett ez? Úgy, hogy "a BMW rádöbbentett, hogy a világegyetemben a BMW a nap, a többi csak űrszemét!"

/Yellow/


Végre megtudtad, mi okozza ezt. De nem tudsz ellene tenni semmit. Ez nem is áll szándékodban. Épp ellenkezőleg, még élvezed is! Gyorsan elpakolsz, keresed a kulcsokat, de sehol nincsenek. Elkezd ölni az ideg. Felkutatsz mindent, hogy megtaláld a BMW kulcsait. A kulcsokat egy másik világhoz: egy világhoz, ahol nincs múlt, nincs jövő. Nincs rohanás. Csak a pillanat. Csak te és a német mestermű, minden más elhanyagolható.


Aztán elgondolkodsz, múlt éjjel bulizni voltál. És igen, jól gondolod, a kulcsok a tegnap felvett farmeredben vannak. Végre, megtaláltad! Már rohansz is. A távirányító a kezedben, már nyílik is a Hörmann garázskapu. A szörnyeteg pedig előbújik rejtekhelyéről. Már nyitnád is, de megtorpansz. Félsz. Félsz a gépállattól. Nem azért van mert nem vagy bátor. Azért van, mert tudod milyen félelmetes teljesítményre képes. Végül erőt veszel magadon, finoman belehelyezed a kulcsot a zárba és kinyitod. Ekkor mintha egy ördög bújt volna beléd. A szemed befordul és megőrülsz. Már éget a vágy, hogy elindulhass. Beleülsz a Recaro bőr kagylóülésbe, magad után becsukod az ajtót. A slusszkulcsot a helyére teszed, a kuplungot kinyomod, beindítod a masinát. Mintha egy hullám söpört volna végig a városon. A motor beindul, az Eisenmann kipufogó felüvölt, a négy ütem tökéletesen működik, ahogy a hat henger is. A 24 szelep finom csattogását elnyomja az S50B30 erőforrás brutális moraja.

Nézegeted a Blaupunkt fejegységet. Szívesen bekapcsolnád a csomagtérben megbúvó mélynyomók miatt. De nem. Neked többet ér a motor erőteljes dübörgése. Megfogod a bőrözött Momo kormányt, sebességbe rakod a gépet, majd egy lágy gázadással elindulsz.

A müncheni csoda kidugja nóziját az odújából. Ahogy kiállsz a garázsból a nap megcsillanik a gyönyörű Imola vörös dukkózáson. A Shadowline fekete színű kiegészítők csodásan kiemelik a már amúgyis ámulatba ejtő, szögletes, a sarkaknál lekerekített formáit a mesterműnek. Az autó orrán ékesen büszkélkedik a bajor gyár és az M GmbH logója. Elöl egy hűtő vigyorog, a képet mégis a fekete hátteres angyalszemek kompletizálják. A gyönyörű vonalvezetés csaknem elvonja a figyelmedet az ezüstre fújt BBS felnikről, az azokon feszülő Pirelli gumikról, és a mögöttük meghunyászkodó óriási brembo fékrendszerről, a karosszéria színére festett nyergekkel. A hátulnézetet a kis cápauszony, a GT szárny és négy csodásan fénylő kipufogóvég teszi tökéletessé.

Kimész az utcára, sehol egy lélek. Félnek a szörnyetegtől. Eszedbe jut, hogy meg is kéne itatni hűséges társadat, így elgurulsz a töltőállomásra. Beletöltöd a legjobb Gulf benzint, hisz Ő ezt érdemli. Nem csak érdemli, ez jár neki. Végeztél, fizetsz, majd továbbsuhansz a város utcáin. A motor általi fonetikus orgazmust okozó morajlásra való figyelmedet megtöri gyönyörű lányok örömteli integetése. De téged ez sem érdekel. Egy laza mosollyal közlöd velük a száraz tényeket. Augusztusi nyár van, az aszfalt szinte megolvad. Kényelmesen, karodat kilógatva tartod az 50-es tempót. Nézelődsz a környékre, hátha találsz egy járőrt. De nem. Még a rend éber őrei sem bírják ezt a meleget. Közben kiérsz a városból. Visszaváltasz kettesbe, a motort felpörgeted 6000-ig, hallod a gumik énekét. Ó igen! A sperr difi bezár, a két hátsó papucs kipörög, magad mögött két csíkot és egy füstfelhőt hagysz. Sorra dobálod be a sebességeket, a turbó fütyül, minden egyes váltásnál hallod az abroncsok nyikkanását. Az óriási nyomaték az ülésbe taszít. Elérted a hatodik sebességet, nincs tovább.

De te csak tolod neki ahogy a csövön kifér. Egyszer csak azt veszed észre, hogy már 300 felett jársz. Ellenben téged ez egyáltalán nem zavar, csak csapatod neki tovább. Lassan eljutsz a kiszemelt helyre. Mire odaérsz, a fúrt féktárcsák már izzanak. Keresel egy szabad parkolóhelyet a célállomáson, a strandon. Az égiéknek hála, találsz egyet. Kiszállsz a gépezetből, megígéred neki, hogy nem leszel sokáig. Így is teszel. Meglátsz pár barátot, odamész, köszönsz nekik, közlöd hogy sietned kell. Nem telik bele öt perc, te már kint vagy, keresed a vörös ciklont. Megpillantod. Ott vár téged a napfényben fürödve. Böszmén, önelégülten, mintha övé lenne az egész világ. Ez így is van, ezt pedig te is tudod. Újból beülsz a fritz csodamasinádba, hisz nem bírod ki nélküle. Egy szempillantás alatt eltűnsz a helyszínről.

A BMW csak duruzsol tovább, te pedig szinte extázisba esel, euforikus érzés veszi át az egész tested, azt hiszed, ennél jobb nem is történhetne veled, és ez nem csupán egy puszta feltételezés. Ez egy tény. Útközben hazafele találkozol néhány sorstársaddal, akiket ? úgy mint téged ? rabul ejtett a német ipari csoda varázsa, az érzéstől pedig nem tudnak szabadulni. Ezzel te is így vagy. Viszont nem is próbálsz szabadulni. Kár is lenne, úgyse tudnál. De ez nem is baj. Egymásnak lettetek teremtve, ezzel tisztában is vagy. Te így akarsz élni, vele. Máshogy nem is tudnál. Lehetne az Audi, Toyota, vagy akár Ferrari, semmi és senki nem tudna érte kárpótolni. Helyettesíteni Őt meg aztán végképp. Visszafele már nyugisabban vezetsz, megérdemli Ő is a pihenést, nem akarod széttaposni. Beérsz a városba, végighaladsz az utcákon egészen az otthonodig. Betolatsz a BMW-vel a garázsba, majd leállítod a motort. Kiszállsz, szinte könnyes búcsút veszel Tőle és bezárod a garázst. Bemész a házba, és mosolyogva arra gondolsz: holnap is van nap, még több időt tölthettek együtt. Egyáltalán nem is lepődsz meg. Ez nálad így van már a kezdetektől. Rögtön az első találkozáskor beleszerettél remélve, hogy Ő viszonozza. Így is történt. Hazavitted, törődtél vele, tökéletesre csiszoltad. Ezt pedig minden egyes alkalommal meg is hálálja. Bevillan a gondolat: nem számít, mi történik, még a világ is összedőlhet, ti mindig itt lesztek egymásnak: te és az M3.

"A család a világ legfontosabb része az ember életében, de kell valami, ami az egyéb örömforrásba tartozik - valami hobbi, ami a hétköznapokat jobbá teszi: ez a BMW."


/Arni330D/