Cikk: Feltöltött motorok - Feltöltési eljárások
aktuális téma
Most, hogy tisztában vagyunk a feltöltés alapjaival, tekintsük át részletesen a legfontosabb feltöltési eljárásokat. 
Bővebben
Több megjelenítése
Kevesebb megjelenítése
Nem gondoltam volna, hogy a légtömeg- és a légmennyiség-mérő nem egymás szinonímái! Köszi a felvilágosítást. Ezek szerint a Suzi GTi-ben légtömegmérő van. Idegesen is reagál a gázra, de pont ezt szeretem benne
szerintem egyáltalán nem csaptad össze :) sőt, megérné a témának egy külön fejezetet szentelni a fejtágítások közé, ábrákkal kiegészítve. Engem legalábbis érdekel, mint minden egyéb ami az autóm működésének megértéséhez segít hozzá...
köszi mégegyszer! Jó fej vagy!
Üdv: Cryon!
köszi mégegyszer! Jó fej vagy!
Üdv: Cryon!
Na gyorsan ezt-azt, mert megy a buszom nemsoká, hát most ez van :( Nincs gépsas.
A légmennyiségmérő térfogatáramot mér. Azaz amotor által beszívott légmennyiséget, majd ennek a hőmérsékletét méri egy szenzorral, ami alapján elvileg kapna egy tömeget, de inkább kikeresi az ennek a levegőnek megfelelő keverési arányt. Ez tehát számolja a légtömeget, ha egyszerű akarok lenni. A légmennyiséget úgy méri, hogy az áramlás útjába helyez egy tolólapot, ami el tud fordulni egy tengely körül (ez a VAF, Vain Air Flow). Erre a forgó lapra van helyezve két fémbaxxás ami egy-egy csúszkába siklik, így egy változtatható ellenállást képezve, aminekl az osztás nem lineáris, lévén a szükséges mérésköz alacsonyabb tartományokban sűrűbb kell legyen.
A légtömegmérő egyből a beszívott levegő tömegével képes kalkulálni. Ezek pl az un. hődrótos merőcuccok (MAF Manifold Air Flow). Van bennük egy egy ellenállás hálózat, amelynek egy része az áramlásba helyezett "hőszál". Ez áram hatására melegedik, és elér egy adott hőfokot. A beáramló levegő viszont hűtő, minek hatására a drót ellenállása változik. Ebből(ellenállás-hűtés) egy előre meghatározott méréssorozat alapján már tudja is mennyi az átáramló tömegáram, nem szükséges külön a hőmérsékletét mérni. Van optikai úton mérő egység is az un. Karman vortex generator elvű, főleg Mitsukban található. Egy egy kicsit megkavarja az áramot, és egy optikai híd segítségével az örvényekből máris tud mindent, ami neki kell. Ez egyébként Kármán Tódor hazánkfia "terméke" alapján készül.
A légmennyiségmérő nagyobb ellenállás a légszállítás útjában, és lassabb reakciójú is. A MAF gyorsabb reagálású, ez azonban széria autóknál nem túl előnyös, "idegesebben" reagál. Ezek az eszközök előre dolgoznak, vagyis gyorsításkor a beszívott levegőt mérik, de már ehhez adagolja a benyát, amikor is az még nem ér oda.
A másik megoldás például a szívócsődepressziómérése. Ez az un. MAP (Manifold Air Pressure). Ez a nyomást nézi, illetve egy hőmérő eszköz segítségével a lég hőjét méri. Itt viszont tudni kell a motor töltési fokait minden egyes fordulaton, ami kisérletek eredménye, és így a nyomásból, hőmérsékletből és az elnyelt térfogatból kalkulál befecskendezési mennyiséget.
Létezik még a TPS alapú befecsi is, ami a pillangószelep szöghelyzetéből számol beáramló légmennyiséget.
Bocs, hogy öccsecsaptam, be is fejezem, mert végén gyalogolhatok át az Alföldön
A légmennyiségmérő térfogatáramot mér. Azaz amotor által beszívott légmennyiséget, majd ennek a hőmérsékletét méri egy szenzorral, ami alapján elvileg kapna egy tömeget, de inkább kikeresi az ennek a levegőnek megfelelő keverési arányt. Ez tehát számolja a légtömeget, ha egyszerű akarok lenni. A légmennyiséget úgy méri, hogy az áramlás útjába helyez egy tolólapot, ami el tud fordulni egy tengely körül (ez a VAF, Vain Air Flow). Erre a forgó lapra van helyezve két fémbaxxás ami egy-egy csúszkába siklik, így egy változtatható ellenállást képezve, aminekl az osztás nem lineáris, lévén a szükséges mérésköz alacsonyabb tartományokban sűrűbb kell legyen.
A légtömegmérő egyből a beszívott levegő tömegével képes kalkulálni. Ezek pl az un. hődrótos merőcuccok (MAF Manifold Air Flow). Van bennük egy egy ellenállás hálózat, amelynek egy része az áramlásba helyezett "hőszál". Ez áram hatására melegedik, és elér egy adott hőfokot. A beáramló levegő viszont hűtő, minek hatására a drót ellenállása változik. Ebből(ellenállás-hűtés) egy előre meghatározott méréssorozat alapján már tudja is mennyi az átáramló tömegáram, nem szükséges külön a hőmérsékletét mérni. Van optikai úton mérő egység is az un. Karman vortex generator elvű, főleg Mitsukban található. Egy egy kicsit megkavarja az áramot, és egy optikai híd segítségével az örvényekből máris tud mindent, ami neki kell. Ez egyébként Kármán Tódor hazánkfia "terméke" alapján készül.
A légmennyiségmérő nagyobb ellenállás a légszállítás útjában, és lassabb reakciójú is. A MAF gyorsabb reagálású, ez azonban széria autóknál nem túl előnyös, "idegesebben" reagál. Ezek az eszközök előre dolgoznak, vagyis gyorsításkor a beszívott levegőt mérik, de már ehhez adagolja a benyát, amikor is az még nem ér oda.
A másik megoldás például a szívócsődepressziómérése. Ez az un. MAP (Manifold Air Pressure). Ez a nyomást nézi, illetve egy hőmérő eszköz segítségével a lég hőjét méri. Itt viszont tudni kell a motor töltési fokait minden egyes fordulaton, ami kisérletek eredménye, és így a nyomásból, hőmérsékletből és az elnyelt térfogatból kalkulál befecskendezési mennyiséget.
Létezik még a TPS alapú befecsi is, ami a pillangószelep szöghelyzetéből számol beáramló légmennyiséget.
Bocs, hogy öccsecsaptam, be is fejezem, mert végén gyalogolhatok át az Alföldön
Légtömeg mérés és légmennyiségmérés?
Hi!
Hát ez jó kérdés, tudnom kéne melyiknek mi a működési elve. Olvasmányaimból - illetve exMadMag kollégától - úgy tudom, hogy a 4. és az 5. generáció közt az a különbség, hogy az egyik légtömeget a másik mennyiséget mér, de már nem emlékszem melyik melyiket. Remélem nem írtam nagy hülyeséget...
Esetleg ha már itt tartunk nincs kedved itt (röviden) elmagyarázni a működési elveiket, ha van rá időd?
Hát ez jó kérdés, tudnom kéne melyiknek mi a működési elve. Olvasmányaimból - illetve exMadMag kollégától - úgy tudom, hogy a 4. és az 5. generáció közt az a különbség, hogy az egyik légtömeget a másik mennyiséget mér, de már nem emlékszem melyik melyiket. Remélem nem írtam nagy hülyeséget...
Esetleg ha már itt tartunk nincs kedved itt (röviden) elmagyarázni a működési elveiket, ha van rá időd?
Ezt a T-VIS feliratú hengert egyenlőre nem tudom azonosítani fejből, majd XJS mociján meglessük. Lehet hogy egy gázlengéscsillapító, hogy a vezérlő pillangószelep ne hülyüljön meg a kapcsolási fordulatszám környékén.
Hello Cryon!
Leírom, bár gondolom ezt a részét már úgyis tudod/olvastad.
A T-VIS pillangószelepe lezárva tartja a hengerhez menő egyik szívócsatornát egy darabon, javítva a töltési fokot és a gázáramlást a hengerben. Vezérlése fordulatszámfüggő, amit szerintem egy actuatorral oldottak meg, tehát a szivócsődepresszió függvényében müködik elektromos vezérléssel kiegészítve. Vagy teljesen elektromosan vezérelt membránnal. Ezt én nem tudom, lévén az enyémben nem müxik nem véletlen.
Ha direktszűrőt teszel fel nem fogja rontani a müködését. Ha mégis változna vele valami, akkor ott más a gond SZVSZ.
Mivel gondolom arra voltál kíváncsi, hogy feltehetsz-e rá direktszűrőt, a válaszom természetesen fel.
A kérdésem az lenne, hogy a tied légtömeg/mennyiség mérős, vagy MAP-os?
Leírom, bár gondolom ezt a részét már úgyis tudod/olvastad.
A T-VIS pillangószelepe lezárva tartja a hengerhez menő egyik szívócsatornát egy darabon, javítva a töltési fokot és a gázáramlást a hengerben. Vezérlése fordulatszámfüggő, amit szerintem egy actuatorral oldottak meg, tehát a szivócsődepresszió függvényében müködik elektromos vezérléssel kiegészítve. Vagy teljesen elektromosan vezérelt membránnal. Ezt én nem tudom, lévén az enyémben nem müxik
nem véletlen.
Ha direktszűrőt teszel fel nem fogja rontani a müködését. Ha mégis változna vele valami, akkor ott más a gond SZVSZ.
Mivel gondolom arra voltál kíváncsi, hogy feltehetsz-e rá direktszűrőt, a válaszom természetesen fel.
A kérdésem az lenne, hogy a tied légtömeg/mennyiség mérős, vagy MAP-os?
Hali!
Ide kapcsolódik, Bár főleg Tschangow, ill XJS-től kérdezem, mert bennük majdnem biztos vagyok, hogy érinetettek a témában. :)
A 87-es Toyota Celicámba ugyebár egy T-VIS elnevezésü kütyü manipulál a gázlengésekkel, pillangószelepsorral változtatva a szívócsövek hosszát. Azt szeretném kérdezni, hogy annak a hengernek, amire a T-VIS felirat is fel van biggyesztve mi a szerepe a folyamatban?
Egy másik kérdés: egy sport, vagy direktszürő csere mennyire befojásolja (ha egyáltalán befolyásolja) a m?ködését? Gondolok itt az elvileg megnövekvő levegőáramra.
Üdv: Cryon!
Ps.: Király az oldal!
Ide kapcsolódik, Bár főleg Tschangow, ill XJS-től kérdezem, mert bennük majdnem biztos vagyok, hogy érinetettek a témában. :)
A 87-es Toyota Celicámba ugyebár egy T-VIS elnevezésü kütyü manipulál a gázlengésekkel, pillangószelepsorral változtatva a szívócsövek hosszát. Azt szeretném kérdezni, hogy annak a hengernek, amire a T-VIS felirat is fel van biggyesztve mi a szerepe a folyamatban?
Egy másik kérdés: egy sport, vagy direktszürő csere mennyire befojásolja (ha egyáltalán befolyásolja) a m?ködését? Gondolok itt az elvileg megnövekvő levegőáramra.
Üdv: Cryon!
Ps.: Király az oldal!
Hali!
tudtok nekem cimet mondani ahol turbó beszereléssel foglalkoznak.
lehetőleg többet.
[email protected]
köszi
tudtok nekem cimet mondani ahol turbó beszereléssel foglalkoznak.
lehetőleg többet.
[email protected]
köszi
VIK -es, de ahhoz nem értek:)
Hüjje :)))
KSK-s vagy? :)
>A nálunk a BME KSK-n-t hogyérted?
Nem értem a kérdést...
Nem értem a kérdést...
Szerintem meg nyitni kéne egy BME-s vitafórumot a témával kapcsolatban.:))
Grat a cikkhez
várjuk a folytatásokat!!!!
remélem a dizelekre is kitérsz majd (nem a legujabb pumpeduse technikára gondolok)
várjuk a folytatásokat!!!!
remélem a dizelekre is kitérsz majd (nem a legujabb pumpeduse technikára gondolok)
HEllo. Én is BME-re járok bár nem KSK, és hát igyekszem kibogarszáni a lényeget. Sztem aki nagyon akarja és figyelmesen olvas az úgyis megérti, akit meg csak úgy érdekel, és olvasni akar valami annak is jó. Én mindenesetre várom a folytatást, mert még nem tudom Mivel és hogyan töltsem a föl a kis Cliomat 
Mind a két könyv megvan.
Tényleg vannak bennük hibák, de ez általába tecnológia fejlődésének a rovására irható.
A két könyv közül a frissebb is 1994-ben látott napvilágot....
Az ilyen híbákat próbálom kikerülni, de ebben határt szab az ,hogy nem jutok hozzá "frissibe" az új fejlesztésekhez.
Ha ilyenbe tudsz segíteni szívesen fogadom!
Tehát itt hiba nem történt, csak töbféleképpen lehet értelmezni.
Tanulság:
Próbálok eggyértelműen fogalmazni.
Köszi az észrevételt!
A mérésekröl az információkat egy német anyanyelvű könyböl vettem - amiröl is (bizonyos esetekben) Belsőégésű motorok tervezése és vizsgálata című köny is koppintott.
Tényleg vannak bennük hibák, de ez általába tecnológia fejlődésének a rovására irható.
A két könyv közül a frissebb is 1994-ben látott napvilágot....
Az ilyen híbákat próbálom kikerülni, de ebben határt szab az ,hogy nem jutok hozzá "frissibe" az új fejlesztésekhez.
Ha ilyenbe tudsz segíteni szívesen fogadom!
Tehát itt hiba nem történt, csak töbféleképpen lehet értelmezni.
Tanulság:
Próbálok eggyértelműen fogalmazni.
Köszi az észrevételt!
A mérésekröl az információkat egy német anyanyelvű könyböl vettem - amiröl is (bizonyos esetekben) Belsőégésű motorok tervezése és vizsgálata című köny is koppintott.
Belixxx, nem akartalak visszafogni a hozzászólásaid terén :) Pusztán díjjazom, hogy vki megpróbálja átfogoan összegyüjteni e téma néhány tudnivalóját.
A nálunk a BME KSK-n-t hogyérted?
A kék-könyv ebben a témában (sem) feltétlen elfogadható. A turbomotorok c. még inkább. Érdmes a régebbi irodalmat nyálazatni, főleg orosz szerzők munkáira gondolok.
A nálunk a BME KSK-n-t hogyérted?
A kék-könyv ebben a témában (sem) feltétlen elfogadható. A turbomotorok c. még inkább. Érdmes a régebbi irodalmat nyálazatni, főleg orosz szerzők munkáira gondolok.
Na szóval írtam volna, de visszautasítja a levelet a megadott címed!
Úgyhogy, ha gondolod dobj egy mailt nekem a [email protected] -ra!
Úgyhogy, ha gondolod dobj egy mailt nekem a [email protected] -ra!
Ja, nálunk itt a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Közlekedésmérnöki Karnak van egy A4-es alapú 900 oldalas tankönyve a Belsőégésű motorok tervezése és vizsgálata címmel. Biztos vagyok benne, hogy ismered, járt a kezedben, mivel abban szerepel így, ahogy te írtad:
A belső sűrítés nélküli töltők (Roots-fúvók)
illetve:
Belső sűrítéssel működő töltők (csavarkompresszorok)
Namost az írásod alapján nekem evidens volt, hogy TE tudod, hogy a zárójel előtti dolog nem egyenlő a zárójelben lévővel; hanem csak példa rá. Azonban szerintem azok, "akik az oktánszámig jutnak el" ezt nem tudhatják...Illetve szerintem ott a könyvben is félreérthető...Valamint még ebben a fantasztikus könyvben is van igensok hiba...Szerintem a témában legjobb magyarnyelvű olvasnivaló a "Turbómotorok, és más feltöltési rendszerek" c. könyv. , de néhány helyen ez sem mentes a baromságoktól...
Ja igen, e könyvekben írnak hosszú oldalakat a kompressorméretezésről is. Gondolom ezekről a számításokról beszéltél...ha nem, akkor szívesen fogadom őket...
A belső sűrítés nélküli töltők (Roots-fúvók)
illetve:
Belső sűrítéssel működő töltők (csavarkompresszorok)
Namost az írásod alapján nekem evidens volt, hogy TE tudod, hogy a zárójel előtti dolog nem egyenlő a zárójelben lévővel; hanem csak példa rá. Azonban szerintem azok, "akik az oktánszámig jutnak el" ezt nem tudhatják...Illetve szerintem ott a könyvben is félreérthető...Valamint még ebben a fantasztikus könyvben is van igensok hiba...Szerintem a témában legjobb magyarnyelvű olvasnivaló a "Turbómotorok, és más feltöltési rendszerek" c. könyv. , de néhány helyen ez sem mentes a baromságoktól...
Ja igen, e könyvekben írnak hosszú oldalakat a kompressorméretezésről is. Gondolom ezekről a számításokról beszéltél...ha nem, akkor szívesen fogadom őket...
Ha Te is hozzá szeretnél szólni, jelentkezz be!