Opelesek figyelmébe 2004-10-26
aktuális téma
Én mint kezdő, nem nagyon vagyok tisztába ezekkel a motortípus rövidítésekkel, de ahogy kérdezgettem másokat, ők sem tudták, vagy mindenki mást mondott... Most akkor hogy is van ez? [I:csodalkozik] Szóval arra lennék kíváncsi hogy mik is ezek a rövidítések és mit jelentenek. [I:nevet]
Több megjelenítése
Kevesebb megjelenítése
DTI dízelmotor
Az Opel dízelekben a Direct Turbo és Injection szavak rövidítése. Az Ecotec motorcsaládba tartozó dízelmotorok viselik. A függőlegesen álló szívó és kipufogó szelepek keresztben állnak a motor beépítési irányhoz képest, szemben az általánosan elterjedt megegyező iránnyal. A hengerenként négyszelepes dízelmotor szelepeit egy híd köti össze. Ezeket a "hidakat" egyetlen vezérműtengely vezérli, a hengerenként négyszelepes motorokban elterjedt hengersoronkénti kettő helyett. A szabadalmaztatott megoldással csökkenthető a forgó-mozgó alkatrészek száma, a motor belső súrlódása.
Az Opel dízelekben a Direct Turbo és Injection szavak rövidítése. Az Ecotec motorcsaládba tartozó dízelmotorok viselik. A függőlegesen álló szívó és kipufogó szelepek keresztben állnak a motor beépítési irányhoz képest, szemben az általánosan elterjedt megegyező iránnyal. A hengerenként négyszelepes dízelmotor szelepeit egy híd köti össze. Ezeket a "hidakat" egyetlen vezérműtengely vezérli, a hengerenként négyszelepes motorokban elterjedt hengersoronkénti kettő helyett. A szabadalmaztatott megoldással csökkenthető a forgó-mozgó alkatrészek száma, a motor belső súrlódása.
Közös nyomócsöves befecskendezés
A közös nyomócsöves (common rail) befecskendezést a közvetlen befecskendezésű dízelmotorokhoz fejlesztették ki. Lényege, hogy elmarad a hagyományos dízeladagoló, és helyette egy nyomástároló csőben szabályozott nyomást hoznak létre, melynek értékét a motorelektronika határozza meg az aktuális üzemállapot (terhelés, fordulatszám, stb.) függvényében, 300 és 1350-1500 bar között. Ezáltal kiküszöbölik az adagolóknak azt a hátrányát, hogy a befecskendezési nyomás függ a fordulatszámtól. A nyomástárolóból minden egyes hengerhez rövid cső vezet, melynek végén elektronikus vezérlésű befecskendező fúvóka található. A dózis nagyságát és időzítését a motorelektronika határozza meg. A common rail rendszer a fődózis előtt 1-3 mm3 gázolajat juttat az égéstérbe (ezt előzetes, vagy pilot befecskendezésnek hívják), ezáltal előmelegíti a levegőt és lágyabbá teszi az égés lefolyását. Mivel a fúvókák rendkívül gyorsan reagálnak, egyes konstrukcióknál a kipufogógázok hőmérsékletének növelése érdekében a fődózis után úgynevezett utólagos befecskendezést is beiktatnak: ennek célja például a részecskeszűrőben lerakodott szennyeződés leégetése lehet.
A közös nyomócsöves (common rail) befecskendezést a közvetlen befecskendezésű dízelmotorokhoz fejlesztették ki. Lényege, hogy elmarad a hagyományos dízeladagoló, és helyette egy nyomástároló csőben szabályozott nyomást hoznak létre, melynek értékét a motorelektronika határozza meg az aktuális üzemállapot (terhelés, fordulatszám, stb.) függvényében, 300 és 1350-1500 bar között. Ezáltal kiküszöbölik az adagolóknak azt a hátrányát, hogy a befecskendezési nyomás függ a fordulatszámtól. A nyomástárolóból minden egyes hengerhez rövid cső vezet, melynek végén elektronikus vezérlésű befecskendező fúvóka található. A dózis nagyságát és időzítését a motorelektronika határozza meg. A common rail rendszer a fődózis előtt 1-3 mm3 gázolajat juttat az égéstérbe (ezt előzetes, vagy pilot befecskendezésnek hívják), ezáltal előmelegíti a levegőt és lágyabbá teszi az égés lefolyását. Mivel a fúvókák rendkívül gyorsan reagálnak, egyes konstrukcióknál a kipufogógázok hőmérsékletének növelése érdekében a fődózis után úgynevezett utólagos befecskendezést is beiktatnak: ennek célja például a részecskeszűrőben lerakodott szennyeződés leégetése lehet.
Közvetlen befecskendezésű dízelmotor TDI, DTI, HDI, JTD, CDI, dCi, SDi
Olyan dízelmotor, amelynél a gázolajat nem különálló örvény- vagy előkamrába, hanem az osztatlan égéstérbe porlasztják. Bár ezt az elvet régóta alkalmazzák haszongépjárműveken, a személyautókon csak akkor nyert létjogosultságot, amikor működési kultúráját nagynyomású befecskendezéssel sikerült elfogadható szintre hozni. A közvetlen befecskendezéses dízelek előnye, hogy közvetlenebbek a gázreakcióik, nagyobb a nyomatékuk és jobb a hatásfokuk, mint a kamrás motoroknak. Személyautókon csak elvétve alkalmazzák ezt az elvet turbófeltöltés nélkül, Európában egyedül a Volkswagen gyárt ilyet SDi néven.
Olyan dízelmotor, amelynél a gázolajat nem különálló örvény- vagy előkamrába, hanem az osztatlan égéstérbe porlasztják. Bár ezt az elvet régóta alkalmazzák haszongépjárműveken, a személyautókon csak akkor nyert létjogosultságot, amikor működési kultúráját nagynyomású befecskendezéssel sikerült elfogadható szintre hozni. A közvetlen befecskendezéses dízelek előnye, hogy közvetlenebbek a gázreakcióik, nagyobb a nyomatékuk és jobb a hatásfokuk, mint a kamrás motoroknak. Személyautókon csak elvétve alkalmazzák ezt az elvet turbófeltöltés nélkül, Európában egyedül a Volkswagen gyárt ilyet SDi néven.
Ha lesz egy kis időm utánanézek neked pár rövidítés és annak müszaki megoldására. A PDTDI-ből a p a pümpe szó rövidítése.
Szóval mindenki máshogy tudja, még itt is...
Most Turbo Disel Injection vagy Turbo Direct Injection?
Ahogy olvasgatom vannak itt még rövidítések.
Mi a .
PD?
TDI?
PDTDI?
HDI?
JTD?
EFI?
PFI?
TDID?
Mármint mi az angol megfelelője és pontosan mit is jelentenek, mármit hogy egy kezdő is megértse...
Most Turbo Disel Injection vagy Turbo Direct Injection?
Ahogy olvasgatom vannak itt még rövidítések.
Mi a .
PD?
TDI?
PDTDI?
HDI?
JTD?
EFI?
PFI?
TDID?
Mármint mi az angol megfelelője és pontosan mit is jelentenek, mármit hogy egy kezdő is megértse...
Na azt ne mondjátok, hogy egy PDTDI teljesitménye ugyanott van mint mondjuk egy HDI motoré. Ezt alapból nem hiszem el. Szóval vitatkoznék ezen a levédett TDI elnevezésen és emiatt lenne más autóknak más a motor elnevezése. Az én véleményem az, hogy más és más a technológia igy egyértelmű, hogy más a megnevezés is. Bár ez csak az én véleményem, biztosra nem állitok semmit.
Kösz én is ezt írtam....
Van az MPI ( Multi Point Injection) ez a hengerenkénti, meg van az SPI (single point injection) ez a központi injektoros...
Meglehet! A lényeg hogy a betük stimmeljenek.
Ja meg az MPI az a hengerenkénti injektor! Ez jutott eszembe most, így a dízel autókról.... De hogyan?
Ja meg az MPI az a hengerenkénti injektor! Ez jutott eszembe most, így a dízel autókról.... De hogyan?
Turbo Direct Injeciton, sztem, meg a FIATnál van TDID az meg Turbo Diesel Injeccion Directa vagy mi lehet a helyesirás nem flott...
Ezek a betük angol szavak rövidítéseiből állnak össze.
T (turbo)
D (diesel)
I (injection)
Aztán tényleg az van hogy mindenféle süti elnevezést adnak "közösnyomócsöves" meg ilyenek...
Én az EFI (Electonic Fuel Injection) -t szeretem, mivel benzintemető a verdám... De ezt is szokták PFI (Programmed Fuel I..) -nek hívni...
T (turbo)
D (diesel)
I (injection)
Aztán tényleg az van hogy mindenféle süti elnevezést adnak "közösnyomócsöves" meg ilyenek...
Én az EFI (Electonic Fuel Injection) -t szeretem, mivel benzintemető a verdám... De ezt is szokták PFI (Programmed Fuel I..) -nek hívni...
Igen, a jelölések általában ugyan azt a technológiát próbálják más és más köntösben tálalni. Ezek a felíratok persze próbálják kiemelni mi is az ami az ő technológiájukban mégis más, úgymond különleges, bár sokszor a kreált jelölés az egyetlen különleges.
Én sokszor próbáltam megfejteni ilyen rövidítéseket több-kevesebb sikerrel.
Én sokszor próbáltam megfejteni ilyen rövidítéseket több-kevesebb sikerrel.
Mercedes módi
Tulajdonképpen mindegyik a diesel mocit jelöli, illetve kulönböző variánsait, csak éppen nem mindenki hasznűálhatja ugyanazt a jelölést (le vannak védve). Bár szerintem ezzel nem mondtam túl sok újat
Mit tudsz??
Ha Te is hozzá szeretnél szólni, jelentkezz be!
Olyan befecskendezési eljárás, amelyet közvetlen befecskendezésű turbódízel motorokon alkalmaznak, két okból. Egyrészt a klasszikus dízel-adagolókhoz képest jóval nagyobb befecskendezési nyomást képesek biztosítani (2000 bar a 900-1300 bar helyett), másrészt a befecskendezés mágnesszelepes (elektronikus) szabályozással pontosabban időzíthető, mivel az adagolótól a porlasztókhoz vezető csövek elmaradnak.
Az adagoló-porlasztó elem az adagolóelem és a porlasztó egybeépítésével született. Hengerenként egy-egy ilyen elemet építenek be, az adagolóelem dugattyúját egy bütyköstengely (többnyire ez a vezérműtengely) működteti. A befecskendezés időpontját és a dózis nagyságát ma már nem résvezérlés, hanem elektronikusan vezérelt mágnesszelep határozza meg. A modern adagoló-porlasztó elem képes az úgynevezett előzetes befecskendezésre is: ez azt jelenti, hogy még a fődózis előtt 1-3 mm3 gázolajat juttat az égéstérbe, ezáltal előmelegíti a levegőt és lágyabbá teszi az égés lefolyását. Mivel a befecskendezési nyomás nagyon magas, a porlasztás rendkívül jó. Egyetlen hátránya, hogy drága, személyautókon csak a Volkswagen-konszern alkalmazza (PD TDI jelzéssel).