Bosch Costumizer - PART 1

 

Avagy egy műhely munkaidőn kívüli élete…

 

 

Helyszín: Euro Car Service Kft. Tatabánya, Táncsics Mihály út – Ismerősöknek: Marcinál a Boschban…

Műhelyfőnök: Marci – alias  PassatRGT, Reddevil, Blackdevil

 

„Na adide” „Mennyémá” „kücsögök…” : Jocipapa – alias jocipapa, -joci-

„Nemá” „uzsi” : Indián – alias Indy

„Ezek mekkora marhák … HöHö…” : Gombóc – alias olajgomba

„Jó-Jó” : Dorka – alias doycibaby

buszsofőr : Mini – alias IceMini

„aki éget”  : Krema

„szállító” : Csabus

Tappancs

Pum

 … és még sokan mások, akik segítettek valamint

„aki mindenbe belepofázik”  : Dave – alias davidsz

 

 

Történt egyszer egy téli estén, amikor a csipet-csapat éppen a meleg kávéját szürcsölte a törzshelyén elgondolkodott…

Mit is kellene építeni a „kis”Punto, Leon, LadaMV6, Rönóötegynégyalőájnturbo, Skodapickup, BMW stb. után.

A kicsit sem szokásos öletek mindig így születtek…

Merengés… csend .. méla bámulás mindenfelé … IQ halála … 2 perc után egy felkiálltás szakítja meg a csendet: Építsünk buszt!!!

Nevetés, majd hirtelen zsivajgás, és mindenki ontja az ötleteket hajnalig.

miután a baráti társaság elköszön aznapra egymástól, mindenkinek jár az agya – na jó nem mindenkinek J

 

Másnap megvan a donor – ezen senki sem csodálkozott, mivel Marci nem ül a babérjain. 255 – de mi 255? Hát Ikarusz 255 …

 

Alapvetően a projekt nem kicsi, de a műhelyfőnök közölte, hogy befér a szervízbe. – persze, de ő sem számolt azzal, hogy van egy satupad 300kg-val J … node sebaj, odébtesz, és faltól falig busz J

Az előkészületek alatt mindenki ontotta az ötleteket… És mindig jött a nagy kérdés: Mikor kezdjük?? – ahhoz előbb el kell hozni, ahhoz meg kell 2 db. akksi, meg 70 liter fagyálló. Erre persze mindenkinek keresztbe állt a szeme.

Probléma egy szál sem , intéződnek a dolgok.

 

A nagy nap: Elhozzuk a buszt kisebb „dream-team”-mel: Marci  és jómagam davidsz. J

Első benyomás: Marci vigyorog. Én meg csak – „ez nem lesz kicsi” J

Buszra fel!!! A motor szépen jár, persze mert felújított, van benne 70ezer J - a csiga akkora rajta mint egy 1000es moci… A műhely felé vettük az irányt…

Marci vezet kifelé a telepről… Az első tábla kicsit necces volt – majdnem – de ezen már csak röhögünk. Az első kereszteződéshez érve persze nem a bosch felé vettük az irányt, hanem a legnagyobb kerülő úton érintve a törzshelyünket…

Vigyorogva buszoztunk, ez azért is volt nagy élmény, mert egyikünk sem ült ilyenen vagy 10 éve J

 

Megérkezve a műhelybe mindenki kiszaladt és nézte az új jövevény -  olyan nem volt, aki nem vigyorgott volna teli pofával.

 

16:00 Záróra a műhelyben kezdetét veszi a projekt. szálingóznak befelé a barátok talpig melósban, ahogy illik J

Első fázis: van 34 felesleges szék, amit ki kell kapkodni. Mint a hangyák, úgy esett neki mindenki a busznak, és csinálta a dolgát. Az idő csak úgy repült, azon vette észre mindenki magát, hogy enni is kellene…

Gyors kajarendelés, valaki elszaladt kávéért, valaki hozott kaját…

Úgy dolgozott mindenki, mintha mindig is együtt csináltak volna mindent. Közben ment a nevetés, elhangzottak hülyébnél-hülyébb ötletek…

Kikerültek az ülések, csak el kellett valahová paterolni őket. Ismerősnek telefon, és már indult is a buli hajó az első városon kívüli útjára egy ismerőshöz lepakolni a „fotelokat”.

Városon kívül gurultunk az öreg vassal 110et J. Természetesen mentünk egy nagy karikát vele a városban, aztán irány a törzshelyre tankolni.

Ez volt a negatívabb része, mert a kicsike 30 litert eszik, és 280 literes tankja van. A műhelyfőnök tankolt… tankolt… tankolt… Ez kicsit lassabban megy mint egy ezres kisautónál a 42 lityis tankba.

Az első nagy szerelési napon sikerült is hazaérnie mindenkinek hajnali egyre hulla fáradtan, de mindenki alig várta a következő szerelési napot.

 

Második-harmadik nap:

Levettük a busz hátulját – ami ugye a motortér ajtaja. Busz/motor rendszámhely átalakítása „normál” rendszámtáblához. Az autóknál ez fordítva működik.

Indy nekiállt a lakatosmunkának. A Marciék a műszerfalat és a vezetékeit szugerálták, szerelték. Ez nem volt semmi, annyi vezeték volt itt, mint egy atomerőműben. Páran nekiestek a hifi kábelezésének. A lányok vakarták le a matricákat, takarítottak.

Beszerelésre kerültek a 2+2 ülések asztallal két oldalra, így 8+1 személyes lett a busz. Nem volt megállás, mindig volt mit tenni.

Jártak a szerszámok körbe: hol a felx? hol a fúró ?…

Szembesülnöm kellett azzal, hogy ez anyagból van. Nem volt egyszerű felfúrni egy kábelcsatornát sem. Haltak meg sorban a fúrószárak. amíg én ezen dühöngtem, a többiek ezen jót röhögtek.

A szünet annyi volt, hogy megálltunk inni egy kávét, gyorsan magunkba tömtünk egy pizzát.

Sietni kellett, mert rendet kellett tenni, mert másnap reggel nyit a szerviz, ahol ugye nem a busz a projekt és feladat. Ezt a hétvégét is sikerült éjfélkor befejezni, de ennek már volt látszata.

Bekerült a hifi, meglett a műszerfal, a busz belső világítása is helyre lett téve, bent van a 8 ülés az asztalokkal stb.

 

Az időjárás is hátráltatott minket, mert nem lehetett hétköznap beállni a műhelybe, így csak állófűtés mellett tudtunk belső munkákat végezni hétközben.

A hétköznapok sem mentek el potyára. mindig étkezett ötlet, jött alkatrész: Szélességjelző, xenon, feliratok, ülés, kormány stb.

Összeállt a következő hétvégére is az anyag, és a terv: külső átalakítás. Lambériázás, lakkozás, fényezés.

 

Negyedik-ötödik nap:

Talán az egyik legnehezebb hétvége vette kezdetét. Olyan nagy mennyiségű meló volt hétvégére betervezve a műhelyfőnök által, hogy nem lehetett lazsálni.

10 ember folyamatosan pörgött és dolgozott a buszon, és körülötte. Ment a kasztnizás, gittelés, csiszolás. közben ment az árubeszerzés, mert volt amiből kifogytunk egy perc alatt.

Ilyen volt pl. az önmetsző csavar, amit a városban felvásároltunk mindenhonnan egy hétvége alatt. Kellett is, mert a lambéria felcsavarozásához elment egy rakat.

Szombat estére fent is volt. Néztük furcsán, hogy világos, és hogy ennek nem ilyennek kellene lennie. aztán megjött Joci. Jó szokásához híven hamar kiröhögött mindenkit, hogy egy kis gázégővel próbálják meg antikolni a fát…

Majd elment a disznóperzselőért, és pikk-pakk, ahogy szokta, helyretette a dolgokat. A végeredmény már mindenkinek tetszett.

Vasárnap nehéz nap vette kezdetét. Ma fényezünk, jelentette ki a Marci. furcsán nézett mindenki, de ha fényezni kell, akkor fényezni kell… állt is neki mindenki a dolgának. A lányok maszkoltak, a többiek csiszoltak, gitteltek, lakatoltak.

Egyfolytában bőgtek a flexek, csiszolók. A smirglipapír csak úgy fogyott.

16:00 Indy el lett küldve festéket keverni. Kezdődik a fényezés… bár még az egyik oldalát nagyban csiszoltuk, már a másik oldalon Indy már fújta a matt feketét...

 

Folyt.köv. (davidsz)

 

 

KATTINTS IDE A BEJEGYZÉSHEZ TARTOZÓ GALÉRIA MEGTEKINTÉSÉHEZ!