Sokat gondolkoztam azon, hogy miként is osszam meg másokkal Kedvencem történetét, talán a legjobb megoldás így blog bejegyzésként. Egyelőre csak úgy pár szóban, röviden.

 


Hát érzelmeim kitörésének hatására belevágok:

Az egész még a 2006-os esztendőben kezdődött. Már régóta vágytam egy autóra. Az álmom egy Opel Calibra volt. Bátyám még az említett év decemberében a mostoha időjárási körülmények közepette összetörte a család büszkeségét, egy 1977-es évjáratú Trabant 601-est (Link: https://www.carstyling.com/car_shower.php?id=48024).

 


2007-ben talán már megkapta volna az OT-s rendszámot és veteránnak lett volna nyilvánítva. Aztán hosszas keresgélés után 2007 februárban sikerült összehozni egy ugyanolyan kék, négyütemű Trabant kombit (Link: https://www.carstyling.com/car_shower.php?id=50022).


De kanyarodjunk egy kicsit vissza a 2007 januárhoz. 8-án sikerült leamortizálni az akkori barátnőm metálszürke 1.8-as dízel Ford Escortját. Telitalálat egy T5-ös vadonatúj Transporterrel. A tulaj az újvárfalvai polgármesteri hivatal. És még ennek a fejében ült egy kiskorú az autóban, persze biztonsági gyermekülés nem volt. A végeredmény: 4 büntetőpont és 35.000 Ft pénzbírság...


Akkor eldöntöttem, hogy ha letudom az anyagiakat, megveszem életem első autóját... Az anyagiak letudva, majd jött is az autó... Most már csak Trabant jöhetett szóba - mint másik kedvencem, - a Calibráról való vágyakozásaim szertefoszlottak...
Az adásvétel is hirtelen dolog volt. Megvettem a 2007. március 09-ei Bazárt, rá való kedden pedig megvettem egy szürke/törtfehér Trabant 1.1-est egy kaposvári idős úrtól. A kötelező szervizdolgokon kívül csak kisebb javítások voltak, na meg a későbbiekben a főfékmunkahengert kellett kicserélni (ez volt a legnagyobb költségem a javítások sorában) meg a hűtőt.

És mint minden Trabantostól, tőlem is megkérdezték már: miért éppen Trabant? - CSAK! Ez már - úgy érzem, családi tradíció. Édesapámnak kettő is volt (először használtan vett egy fehéret, utána '77-ben jött egy égszínkék - mindkettő Limousine volt - ami a már említett baleset következtében sajnos használhatatlanná vált), bátyámnak is van és nekem is. Kicsi, ronda, de legalább az enyém. Ja, és ki van fizetve!