Kicsit uborkaszezon van, mivel minden jelentősebb autós esemény elmaradt eddig és egy darabig még ez várható, úgyhogy ilyenkor kicsit böngészni kezd az ember. (Legalábbis én) Így akadtam erre a különleges Peugeot tanulmányautóra. 
 
A nyolcvanas években a Peugeot-nak nem volt oka panaszra. A 205-ös modell eszméletlenül sikeres volt minden téren, így a cégben volt lendület még arra, hogy kicsit kimozduljon a komfortzónájából és olyan tanulmányautókat mutasson be, amire a közönség nem számított. Három ilyen is volt. A Quasar, a Proxima és az Oxia, amik közül az utóbbiról írnék pár sort. 
 
Az Oxia-t 1988-ban a párizsi autó szalonon mutatták be. Nevét a Mars egyik területéről kapta és tele volt high-tech megoldásokkal. Az egyik ilyen például a különleges váz és karosszéria. Az alváz alumíniumból készült és erre építették fel a karbonból és kevlárból készült karosszériát. Ettől pedig a súlya 1360 kg volt. Az autó 4,61 méter hosszú, 2,02 méter széles volt és a magassága 1,13 méter, amivel azért lehetne limbót nyerni a találkozókon. Egyedül a lámpák lehetnek ismerősek, hiszen azok a 405-ös modellről érkeztek a tanulmányautóra. 
 
A motor középen helyezkedett el és 2,8 literes, V6 biturbó volt, ami 670 lóerőt és 720 Nm nyomatékot adott le. A motorhoz 6 sebességes manuális váltó csatlakozik és összkerékhajtással valamint négykerék-kormányzással rendelkezik. Sperr diffit szereltek előre és hátra is. 
Ezek a megoldások és a teljesítmény együttesen arra volt elég, hogy a 0-100 sprintet kevesebb mint 5 másodperc alatt teljesítse az autó, azonban még ennél is komolyabb, hogy Jean-Philippe Vittecocq-kal a kormány mögött, sikerült Nardoban 350 km/h-val száguldani, ami azért a 80-as években elég komoly eredménynek számított! 
 
A futurisztikus külső mellé a beltér sem volt átlagosnak nevezhető. Alapból ez egy utcai autó lett volna, ami úgy néz ki mint egy versenygép, viszont a Peugeot nem akart egy "fapados" kétüléses autót csinálni, úgyhogy telepakolták extrákkal. Ilyen volt például az a légkondicíonáló berendezés, ami akkor is működött, amikor nem járt a motor, hála a szélvédő aljára beépített napelemeknek, de ott vannak még az elektromos ülések, a CD lejátszó, az időjárás és forgalom-előrejelző rendszer és a guminyomást is külön egység vezérelte. Ebből a tanulmányautóból egyébként kettő darab készült összesen és nagy kár, hogy nem csináltak belőle több darabot. 
 
Ha a másik kettő autó is érdekel, akkor jelezzátek kommentben!