„Farolóverseny”

Ez az eset nem történt meg, mert illegális gyorsulási verseny nem létezik, és mivel nem létezik, ezért nem is lehettem ott, és ha nem lehettem ott, akkor nem is halhattam ezt a beszélgetést, ami egy péntek este, kedvenc városomban játszódott le, ahol egy hosszabb egyenes mellett egy baráti társaság beszélgetett, amikor megütötte a fülemet egy mondat: - Ki kéne menni majd Kecsóra, megnézni azt a farolóversenyt!

Halvány mosoly jelent meg az arcomon, miközben párhuzamokat vonogattam a Drift, kontra farolás között.

Tehát már megint álmodtam, de hát ezen már sem lepődök, folyton álmodok manapság. Pedig ez annyira valóságosnak tűnt, hogy tisztán láttam magam előtt, hogy egyenes vonalban, A. Pontból B. pontba mennek az autók, miközben az egyik autó szabályosan próbálja előzni a másikat, több-kevesebb sikerrel, miközben hátul az egyik önjelölt helyi menő, szigorúan csak a praktikusság jegyében, egyhelyben forog az autójával, mert ugye így kishelyben meg lehet fordulni, és nem zavarja a többieket, legalábbis ezt gondolja, pedig ha tudná, hogy mindenki a miatyánkot mormogja, hogy nehogy megzúzza az egyik parkoló autót.

Bal láb kitámasztva a doblemezen, kormány koppig eltekerve, jobb láb a gázon, balkéz kint az ablakban. Úúú, de kemény - halható némi ironikus beszólás a nézőktől, hiszen azért verődött egy kis tömeg, hiszen mindenkit érdekel egy ilyen alkalmi show. Nem tart sokáig, mert azt azért azt tudja az emberünk, hogy a gumi az kopik, és azért ő nem akar a jövő évi műszaki vizsgáig új gumit venni, vagyis 70%-os használtat.

Szóval álmodtam, mert illegális gyorsulási versenyek márpedig nincsenek. És kész. Punktum. És elkezdtem elmélkedni, hogy mennyire magyartalan kifejezés ez a drift.

Be is villant az egyik dalszöveg:

„Magyar rapper ne viseljen baseball sapkát,
mely eltakarja szép magyar homlokát, magyar rapper
viseljen darutollas föveget,
magyar nyelven szavaljon szép magyar szöveget!”

Ok, de mi is az egyik legszebb magyar szó a driftre? Hát betyárosan szólva a farolás. Szerintem, bár már látom magam előtt volt magyartanárom felvont szemöldökét. De hát akkor is, álljon ki az ember a saját igazáért! Én akkor is tudom, hogy léteztek olyan betyárok, akik menekülés közben, kanyarban nem lassítván megcsúsztatták a lőcsös kocsi hátsó fertályát, és eldrifteltek a csendőrök elől, pontosabban elfaroltak. Valószínű, hogy őket nem érdekelte a farolás szöge, bár tudatosan választották meg a kanyar ívét, és a kanyar bementi sebessége, mert vagy nem akartak bekerülni a híres Szegedi börtönbe, a Zwingerbe , vagy borsódzott valamelyik nyakcsigolyájuk, amelyik nem akart megküzdeni a gravitációval a bitófa alatt.

Tehát akár azt is megállapíthatjuk, hogy a farolás, ősi magyar sport! Csak éppen nem mi voltunk azok, akik kitaláltak erre egy szabályrendszert, hanem a felkelő nap országának lakói. Kik mások, mint az a nép, akik tudják, hogy mire van igénye az embernek. Hihetetlen érzékük van arra, hogy tudják, hogy az embereknek mini kütyükre van szükségük, amik széles tecnikai repertoárjukkal kiszolgálják az ember céltudatos szükségleteit. Fantasztikus kultúrájukkal, melyben hemzsegnek a nyílvesszőt puszta kézzel elkapó, tökéletes belső szellemi békével rendelkező legendás harcosok, teljesen jogosan vívták ki az európai ember ámulatát, tiszteletét. A rizs egészséges, és a katana nagyon éles! Tudja ezt minden ember, és azt is, hogy a japán autó, jó autó.

És ennek köszönhetően, az autósportban igen könnyedén az élmezőnybe kerültek, sőt hoztak létre saját sportot, amit Driftnek neveztek el. Nem tartom szükségesnek leírni ennek a sportnak a szabályrendszerét, hiszen hazánk drift portálján, a drifter.hu-n megtaláltok minden ezzel kapcsolatos információt.

Szóval itt van, megérkezett Magyarországra!

Bár valamilyen formában mindig is itt volt. Kérdem én, ki ne próbált volna biciklivel farolni, a haverok előtt, és utána méregetni a gumicsíkot az aszfalton, hogy ki húzott hosszabbat, és szebbet?

Gyerekkoromban volt a családomnak egy barátja, aki a Szegedi újklinikán dolgozott. Sokat lógtam nála, és egyszer felfedeztem egy kerekes széket… jó hosszú a folyosók, amit linóleum borított, derékszögű kanyarok… gondolhatjátok! Egyenesben felgyorsít, kanyar előtt egyik kerék lefog, aztán vagy borulás, vagy egy jól abszorvált kanyar, és megelégedés.

Na és persze otthon ment a tv-ben a Hazard megye lordjai! A két unokatesó, Luke és Bo Duke a fantasztikus 1969-es Dodge Chargerrel, becsületes nevén – Lee tábornokkal mutatta az utat, hogy hogyan lehet, és kell kereszbe, farolva-, ugratva móresre tanítani a rend őreit. Aki járt autóversenyre, az tudatában volt annak, hogy a közönségkedvenc versenyzők nincsenek benne az élmezőnyben, hanem hátul helyezkednek el.

Miért?
Mert ők nem az idő ellen versenyeznek, hanem a közönségért elismeréséért.

A látványra mennek, és arra a hedonista orgazmusra, ami akkor adatik meg, amikor kanyar előtt két ellentétes, határozott és gyors kormánymozdulatra az autó elveszíti az egyensúlyát, az autó befordul a kanyar megfelelő íve felé, kilincsel előre, ahol természetesen Pista, és a haverjai egyik kezükben sörrel, a másik kezüket a levegőbe tartva, hüvelykujjal felfelé – artikulálatlanul ordítanak, hogy te állat, te vagy a legjobb, csússzál keresztben, mint zsíros kenyéren a hagyma!!!

Közben emberünk, gázzal és ellenkormányzással tartja az autót a helyes úton, és ezt az élményt nem cserélné el semmiért. Ez már maga a drift, csakhogy ilyen látványban nem mindig lehet része a nézőnek, mert perceket kell várnia, mire jön a következő autó, ami nem minden esetben hátsókerék hajtású, márpedig ezt a látványos elemet csak ilyen autóval lehet véghezvinni.

De ma már más a helyzet, hiszen megrendezésre került a III. Magyar Drift nap Kecskeméten, a gokart pályán.

Hogy mennyire van létjogosultsága ennek a sportnak, mi sem bizonyítsa jobban, mint az, hogy körülbelül 4400 néző volt kíváncsi rá. Meggyőződésem, hogy ez a szám folyamatosan, versenyről-versenyre nőni fog!

Félszáz autó készült fel a megmérettetésre, és abroncsok tömkelege várta, hogy füst formájában távozzanak az örök aszfaltmezőkre, ahol a jó gumik szilikonfürdőkben élvezhetik az örökkévalóságot, a rosszak pedig versenyabroncsként reinkarnálódnak újra, és újra.

A potens drift autó, ismét a BMW volt, a propelleres márka bebizonyította, hogy a germán istenek nem csak a sörkészítési tudományukat adták át a bajoroknak.

Hoztak egy-két újdonságot is a szervezők.
Nagyon jó gondolat volt a drift taxi, ami a szerencsés nézőt még közelebb hozhatta ehhez a sporthoz, feledhetetlen élményt adva neki. A másik a Tsuiso csata. (páros drift) Mindig is tudtuk, hogy párosan szép az élet, így egyenes következtetés az, hogy párosan farolni szép. És valóban, ez az egyik leglátványosabb eleme ennek a sportnak!

Az a szép az egészben, hogy itt nem elég az elméleti, és a gyakorlati tudás. Itt nagyon fontos, hogy mennyi vér van az ember pucájában, vagyis mennyire tökös a versenyző, mennyire képes megmutatni azt a tudást, amit egyedül a pályán már láttunk tőle, de itt már egy másik versenyző mellett kell megmutatni, aki nem ritkán olyan közel van hozzá, hogy a nézők között lévő karosszériások, festők, autószerelők, izgatottan tördelik a kezeiket, egy-egy új meló reményében.

Izgalmas volt, hiszen a pálya nem erre lett kitalálva, két autónak nagyon szűk (néha még egynek is) de a versenyzők igazán kitettek magukért, még több élményt biztosítva a nézőknek.

Pontos információk, eredmények a versenyről megtalálhatók a drifter.hu weboldalon.

És egy jó hír a végére: Jövő évben elindul a bajnokság!
Addig is, kilincsel előre!

A remek képekért köszönet az EMPRISE.HU csapatának!