Teszt Kia pro_ceed 2,0 CRDI TX Tömör gyönyör

: 2008. április 12.
: Deák János

Teszt Kia Pro_Ceed dízel kétliteres

Fotók: Dombóvári Mihály

Világpiaci súlyához képest a Kia hosszú éveken át méltatlan helyet foglalt el a magyar autópiacon. 2005-ben aztán újjászervezett gyári importőr alakult, elkezdték a kereskedőhálózat megerősítését, ami mindjárt meglátszott az eladásokon is, amikor a 2006-ban eladott 1997 darabbal majdnem megduplázták a 2004-es darabszámot. Mindez igen logikus és jól végiggondolt előkészítése volt a 2007-es „nagy durranásnak”: a Szlovákiában Európa számára gyártott Kia Cee’d piacra dobásának. Ezzel 2007-ben 3135-ra ugrott az értékesítés, aminek szinte pontosan a felét teszi ki a Cee’d, és a piaci részarány növekedése 2008 első negyedévében is folytatódott. A további térnyerést nyilván segíti majd az - az európai terjeszkedési láncolatba előrelátóan beépített - elem, hogy a Kia a 2008-as foci-EB főszponzora, így a nyáron már szinte lecsurog majd a képernyőről a dél-koreai márka. Mindez persze mit sem érne vonzó modellek nélkül, amelyek sorának legújabb gyarapítója a Kia Pro_cee’d coupé.

Pozicionálás

Teszt Kia Pro_ceed 2.0 CRDI A Kia Cee’d modellcsalád méreteit, motorizáltságát, árát tekintve az Európában legnépesebb, nálunk második legnépszerűbb kategória, az alsó-középosztály tipikus képviselője. Az ötajtós és a kombi-karosszéria mellé most társult a Kia Pro_cee’d háromajtós coupé. Az alsóközép-kategóriás versenytársak nagy része egyszerűen háromajtós változatot kínál, a Pro_cee’d-hez hasonló sportosított coupé-változatot tulajdonképpen csak az Opel kínál az Astra GTC-vel. Az árak is tükrözik ezt, hiszen a ”sima” háromajtós változatok általában kicsit olcsóbbak az ötajtósnál, az Astra esetében egyforma az ár, a Pro_cee’d ára viszont 100 ezerrel több, mint az azonos motorizáltságú és felszereltségű ötajtós, viszont 100 ezerrel olcsóbb az SW kombinál. Az árak nagyjából azonos szinten vannak a hasonló kiépítettségű Opelekével. A Kia viszont 7 évre vagy 150 ezer km-re kiterjedő teljes körű garanciát ad, igaz, ennek ellentételeként a garanciális időszakban viszonylag sűrűn kell kötelező átvizsgálásra és olajcserére vinni. A Kia Pro_cee’d 1,4-es (109 LE-s). 1,6-os (122 LE-s) és 2 literes (140 lE) benzinmotorral, vagy 1,6-os (115 LE.s), illetve 2 l-es dízelmotorral érhető el , ez utóbbi 140 lóerős. Az árak ebben a sorrendben és a felszereltségi szinttől függően 3 599 000 ezer és 5 900 000forint között mozognak. Tesztünkben a legdrágább 2,0 CRDI dízel szerepelt, amely kizárólag a legmagasabb, TX felszereltséggel kapható. Ehhez már csak a metálfényt, az elektromos tolótetőt, a bőrüléseket, valamint az automata váltót kell külön megrendelni.

Látvány, érzékelés, kényelem, kezelés

Külső

Kia Pro_ceed teszt kupé, dízel, kétliteres CDRI Egy autógyári formatervező azt mesélte, hogy a kis és közepes autók designjának megalkotását mindig a háromajtós változattal kezdik, és aztán ezt butítják le, amikor a többi karosszéria-változatot megrajzolják. Nem tudom, hogy Kia Cee’d-családot is ezekben a lépésekben formázta-e meg a Kovács Miklós által vezetett designer-csapat, de akárhogy is történt, a végeredmény egyszerűen remek! Az ötajtós és a kombi Cee’d is jól sikerült darab, a Kia Pro-cee’d viszont kimagaslóan jól sikerült: lendületes, de egyben tömör, dögös sportcoupé. Bár első látásra úgy tűnik, hogy egyes részletei alig különböznek ötajtós testvérétől, igazából talán csak a motorháztető és az első sárvédők azonosak. 3 centivel alacsonyabb, 1,5-tel rövidebb, de nem is ez a lényeg, hanem a hangsúlyosabb vállak, a szélesebb és mélyebb domborulatok az ajtókon, és ami a leginkább feltűnő, hogy teljesen megváltozott az üveg- és lemezfelületek aránya, az utóbbi javára. Ettől látszik az autó sokkal masszívabbnak, dinamikusabbnak. Na és a hátsó rész: ez az, ami igazán megadja az autó sportos jellegét a tetőspoilerrel, kipufogóvéggel, lámpákkal: ezt nem lehet elmagyarázni, látni kell! Mesélhet itt bárki mindenfajta kopírozásról, meg hasonlítgathatja akármihez: ez az autó így néz ki jól, ahogy van, tökéletes egységet alkotnak az arányok, a díszítések. Bármelyik, akár prémium-gyártó nyugodtan vállalhatna egy ilyen coupét, nagyon sokféle emblémát el tudnék rajta képzelni, és egyáltalán nem kellene szégyenkezniük vele.
Mint ahogy a kidolgozás minőségével sem: szép fényezés, gyönyörűen kivitelezett illesztések, finoman csukódó, súlyos ajtók. Igazából csak egyetlen apró hibára emlékszem: a szépen formázott külső tükrökben jól hátralátni ugyan, de a vezető oldalán az osztott, aszférikus rész szinte csak jelképesen van odabiggyesztve, nem járul hozzá túlzottan a holttér csökkentéséhez. Ugyanakkor belülről nézve a tükrök túl magasan vannak, gyakorlatilag az átlag-magasságú vezető szemmagasságában, és egyben közel a szélvédőoszlophoz, így aztán igen értékes részt takarnak ki az előre/oldalra látásból – nagyon oda kell figyelni, nehogy eltűnjön ebben a tartományban egy gyalogos vagy kerékpáros.

Belső

Teszt Kia Pro_ceed bőrkormány, alu-pedálok, sportos műszerfal Az utastér gyakorlatilag ugyanakkora, mint az ötajtósé, csak a magasságból hiányzik a kívül is 3 centi csökkenés. Így hát van bőven tér a vállaknak, lábaknak, lábfejeknek, térdnek (hátul is), a hátsó fejtér csökkent leginkább a coupésítás miatt, de átlag-magasságú utasnak ez is elegendő. A nagy ajtókon könnyű a beszállás hátra is, csak éppen az előre csúsztatott első ülés nehezen jegyzi meg eredeti helyzetét. A csomagtartó 340 l-es.
A kilátás előre átlagos, hátra nagyon gyenge a széles oszlopok, az erősen megdöntött hátsó szélvédő, valamint a lőrés-szerű hátsó oldalablakok miatt. Ezért aztán, bár van hátul hely bőven, csak az üljön oda, aki nem hajlamos a klausztrofóbiára. Gyorsan hozzáteszem, hogy persze a coupék többségében sincs ez másképp, ez a sportos megjelenés ára.

Teszt Kia Pro_ceed utastér dízel A belső berendezés szinte semmiben nem különbözik az ötajtósétól, egyedül a műszerek narancssárgás-vöröses megvilágítása más. Műanyagok uralják, bár igen jó kivitelűek, többségükben puhák és tetszetős, tapintásra is kellemes felületűek. A műszerek szépek és jól leolvashatók, a fémes keretbe foglalt hatalmas középkonzol uralja a műszerfalat, de lefelé összeszűkül, elegendő helyet hagyva térdszélességben. Rajta jól kezelhetőek, finoman működők a rádió és a szellőző/légkondi gombjai. Az automata légkondi érzésre sokkal jobban melegít, mint a beállított hőmérséklet, bár pontos mérésre nem volt mód. A kormány- és bajuszkapcsolók is egyértelműen, finoman működtethetők. Még magasabb kategóriákban sem gyakori szolgáltatás, hogy az MP3-as zenei fájlok CD.ről, vagy USB-s, illetve dugaszos csatlakozójú lejátszóval is élvezhetők a Pro_cee’d-ben.

Teszt Kia Pro_ceed 2.0 CRDI hatfokozatú váltóval A kormány négy irányban állítható, a magasságban is állítható vezetőüléssel, és a jól elhelyezett alu-pedálokkal együtt mindig megtalálható a legjobb üléshelyzet. Az ülések meglehetősen kemények, jó oldaltartást adnak, mintás bevonatuk jó minőséget sejtet. Az első ülések ülőlapja talán egy kicsit hosszabb lehetne. Érdekes, hogy az SW kombi külsőre-méretre velük egyforma üléseiről átülve keményebbnek tűntek – nem sikerült megtudni, hogy ez véletlen vagy tudatos különbség, netán csak az előbbi kicsit már jobban „ki volt-e ülve”. Az állítható gerinctámasz nekem érzésre nem a legjobb helyen fokozta a megtámasztást az állításkor, de könnyen lehet, hogy a KIA anatómusai ezt jobban tudják. Bár az ajtózsebek nem túl nagyok, sok egyéb pakolási hely, pohártartó szolgálja a kényelmet. A csomagtartó jól rakodható, bővíthető.

Motor, sebességváltó

Teszt Kia Pro_ceed kétliteres, tizenhatszelepes, turbódízel motor A Kia Pro_ceed 2 literes dízelmotorjának teljesítménye 140 LE, nyomatéka 305 Nm. A hatfokozatú váltóval való összehangolás igen jól sikerült, már alacsony fordulaton is jól húz, és kellő pillanatban visszakapcsolva úgy tolja előre a nem is túl könnyű kasztnit, hogy az ember a hátában érzékeli azt a jóleső lökést, ami miatt többek között érdemes megvenni egy ilyen kétliteres dízelmotorral hajtott kocsit. Emelkedőn történő hirtelen előzéskor különösen jó szolgálatot tesz, de a jó futóművel együtt különösen élvezetessé teszi a hegyi szerpentineken való autózást. Ehhez képest a nálam mért átlagfogyasztás 6,7 liter volt 100 km-en – ebben benne van az említett szerpentinezés, a város, és az országúton szabályos sebességgel való közlekedés is, amikor úgy 5,4 l körüli dízelt csorgott csak le a torkán.

A motor szépen egyenletesen jár, a turbólyuk egyáltalán nem vehető észre, de azért a kifinomultság, a csendes járás és rezonancia-mentesség terén – főleg az alacsonyabb fordulatszám-tartományban - van még egy csekély behozandó hátrány a legjobb dízel konkurensekhez képest. Persze az is lehet, hogy csak bővebben kell mérni a hangszigetelést…

A hatfokozatú váltó különösebb erőfeszítés nélkül, de nem túlzottan könnyedén, pontosan és határozottan kapcsolható. A fokozatkiosztás jól illeszkedik a motor jellemzőihez. Az egymáshoz tartozó sebesség/fordulatszám adatokból megállapítható, hogy a hatodik fokozat a változatlanul hagyott ötfokozatúhoz valóban kiegészítésül szolgál, így aztán tartós, nagy sebességnél is csend van az utastérben, és hozzájárul a kedvező fogyasztáshoz is. Az utastér csendjét még rossz úton sem zavarja semmi: precíz az összeszerelés, jó az anyagok minősége. A gördülés- és szélzaj sem hallatszik be, így nem kell nagyon felhangosítani a kategóriában átlagosnál kissé szebb hangzású rádiót.

Kormányzás, menetviselkedés

Teszt Kia Pro_ceed dízel A jó fogású, viszonylag nagy kormány az elektromos szervón keresztül precízen irányítja a kerekeket. Sok hasonló rásegítési rendszerű társától eltérően nem túlzottan könnyű (ami kifejezetten előnyös az útról érkező jelzések visszacsatolása szempontjából), de városi körülmények között sem igényel nagy erőkifejtést. A rugózás sportosan feszes, de a nagyobb úthullámokat képes tompítva továbbadni az utastérbe. Forszírozott kanyarvételkor gázadással és fékezéssel is nehezen hozható ki a sodrából, és ha igen, akkor is abszolút jóindulatúan, a vezetőt alulkormányzott módon segítve reagál – kikapcsolt ESP-vel. Az ESP elég későn avatkozik be egyébként, ha be van kapcsolva, és akkor is finoman. A nyomatékos dízelmotorral és a hatfokozatú váltóval együtt olyan vezetési élményt ad, hogy az ember már várja az újabb és újabb kanyarokat, miközben – a sportosan kemény rugózást, mint választott adottságot figyelembe véve – végtelenül harmonikus az egész autó. A fék igen érzékenyen reagál, a fékpedál nyomáspontja jó helyen van.

Kinek igen, kinek nem?

Összegezve a benyomásokat, a KIA Pro_Cee’d dögös kinézetű, nagyon jól vezethető, sportos tulajdonságokkal rendelkező, és mindezeket figyelembe véve megfizethető autó. Talán az javíthatna egy kicsit az értékén, ha a belsejét ugyanúgy „elemelnék” a polgári változathoz képest, mint a ragyogóan sikerült külsejét. Az általa nyújtott komoly vezetési élmény mellett a kabinja és a csomagtere tökéletesen megfelel arra is, hogy – kis megszorításokkal - családi autóként is szolgáljon. Ha jól meggondolom, ebben az autóban – nem is túl rejtve – benne van egy igazi GT lehetősége is.

Ennek alapján csak annak nem ajánlom, aki nem az ilyen stílusú háromajtósok iránt érdeklődik, és fontos számára az öt ajtó, meg a szellősebb hátsó üléstér. Aki ilyet szeretne, és különösen nagy súlyt helyez a megjelenésre, de sokallja az – egyébként relatíve nem túlzott – árát, bátran vegye meg az 1,6-os dízelt vagy benzinest, eggyel alacsonyabb (EX) felszereltséggel, 1-1,5 millióval olcsóbban, abban sem fog sok mindent hiányolni, és azonos külső mellett a vezethetősége sem fog csalódást okozni.

Teszt Kia Pro_ceed háromajtós Kia