RJ Tuning Fesztivál 2008

Nyár, gyorsulás, sátrazás, party és csajok: az elmúlt hétvégén, Szentkirályszabadja repterén került sor az első RJ Tuning Summer Drag and Music fesztiválra.

A hagyományteremtő jelleggel megrendezésre került verseny péntektől vasárnapig, minden nap más programmal várta a környék és az ország autófanatikusait, este pedig a szabadtéri színpadon fergeteges progresszív buli fogadta a szórakozni vágyókat sztár DJ-kkel, valamint erotikusnál egy kicsivel durvább műsor, Susan Pearl-lel, valamint gogo táncosokkal.

Mi a szombati napon érkeztünk, délelőtt 11 körül pedig már javában állt a bál: autók és sátrak igen nagy számban, a pálya egyik végén a Fusion hangnyomás versenye, a másikon pedig a gyorsulás zajlott.

Mint az várható volt, a Futam versenyeken már törzsvendégnek számító külföldi felhozatal innen sem hiányozhatott. A lengyel különítmény, számos Hondával és a VTG team-mel, akik ezúttal az 500 lóerős Civicet és a több, mint 1200 lóerős Typhoon-t hozták magukkal, itt volt a norvég Morten Carlssen és a 900 lóerős Chevelle, szlovákiából az állandó versenyző Gregor Tus Civic, egy 350 lovas Corvette, valamint egy 500 lóerős régi Corsa érkezett. Volt azonban meglepetés versenyző is: a verseny vendége volt egy átépített, 13-as időket futó Yugo kabrió is. A külföldi géppark mellett pedig a magyar gyorsulási palettáról sem hiányozhattak a szokásos résztvevők. Több hazai profi, köztük az XtremeCars Toyoták, és a Skoda, a nemzeti válogatottból Szilvi5 üvegszál Skodája, Ács András BMW-je és még néhányan, akik leginkább a vasárnapi EESLC fordulóra készültek – összességében viszont el lehet mondani, hogy a profik között a külföldi versenyzők szinte többen voltak, így igen sok volt a nemzetközi párbaj. Szintén akció közben láthattuk a már új tulajdonossal rendelkező, de továbbra is az SSMotors védőszárnyai alatt egyre jobban teljesítő Novát, melynek új tulajdonosa 11.9-es rekordidőt futott.

A verseny – melyet szombaton egy ízben szakított csak meg Erdős Csaba streetfighter bemutatója - összességében izgalmas volt, legfőképp a végén a szuperdöntőknél bevezetett handicapes verseny nagyon jó ötletnek bizonyult. Ennek lényege, hogy a versenyzőket az addig futott idejük szerint elcsúsztatva rajtoltatják, így a hátrányból induló gyorsabb autó vagy beéri a lassabbat a táv vége előtt, és győz, ellenkező esetben pedig a gyengébb autó a győztes befutó.

A vasárnapi napra már sajnos sokkal kevesebben maradtak a szombati tömegből, így a nemzetközi gyorsulási forduló, valamint az aznapra meghirdetett szépségversenyünkön sem volt túl sok induló, így ez a nap egy kicsit már vontatottabban telt. Ami viszont mindkét napon igencsak megdobta a rendezvény hangulatát, a számos gyönyörű hostess, akiket az összes létező helyen bevetettek a szervezők: a rajtvonalnál, a különböző programok során, erotikus és topless autómosásra napjában többször, így e megfelelően kellemes látványosságokban bizonyára egyetlen férfi látogató sem szenvedett hiányt – azon pedig ne is csodálkozzon senki, hogy a galéria fele kb. róluk szól :)

Összességében igen nehéz dolgunk van, mivel hallottunk már hideget-meleget a rendezvényről, viszont mi igen jól éreztük magunkat, beleértve a programokat, a rengeteg fotózni valót és az esti bulit is, nagyon jó kis hétvégét töltöttünk el Veszprémben – tulajdonképpen semmi okunk sincsen panaszkodni. Viszont mindazt hozzá kell tenni, hogy első rendezvényként persze voltak hibák és hiányosságok (oké, ezek hol nincsenek) maga a gyorsulási rész lezajlása viszont valóban nem a megszokott volt.

Fő gondot jelentette a tény, hogy magát a versenyt – a hivatalosan közzétett információk szerint a szervezők hibáján kívül – nem az eredetileg lefoglalt fő kifutón, hanem egy jóval vékonyabb, és rosszabb minőségű pályán kényszerültek megrendezni. Mindez igencsak rányomta a bélyegét a bulira, kezdve a bejárathoz vezető nem éppen minőségi bekötőúttól a láthatóan kapkodásban felépített, vagy éppen hiányzó eszközökig: tulajdonképpen világosan látszott, hogy mindez egy utolsó pillanatban összerakott kényszermegoldás volt, amiből, amit lehetett, végül kihoztak a szervezők.

Ennél tovább nem is igen kommentálnánk az eseményeket, és mindazt, ami manapság a gyorsulási szerveződések között zajlik – ezt majd eldöntik a „nagyok” egymás között. Egyszer talán béke lesz végre, remélhetőleg anélkül, hogy mindennek pont a versenyzők innák meg a levét.