Getaway in Nicosia

Május 21. szombat éjjel. Fényképezőgépekkel és kamerákkal felszerelve, úton vagyunk egy kis réges-régen használaton kívül álló katonai repülőtérre, amit Nicosia külvárosa - Lakatamia - teljesen körbenőtt. Mivel nemcsak fotózni készülünk, de standot is állítunk a rendezvényen, így egy projektor és egy laptop is a kocsiban pihen, hogy be tudjuk mutatni mi az, amit eddig sikerrel végeztünk. Hogy a bemutatkozásunkat még egy kicsit érdekesebbé tegyük, egy szőke szépséget is felbéreltünk a kíváncsiskodók csalogatására. Vagyis nem igazan béreltük, örömmel jött :)

Az előzetes infók szerint a kaput 23:30 kor nyitják ki, és csak a belépővel rendelkezők juthatnak be autóval, a többiek pedig kénytelen-kelletlen sétálnak majd. Nekem, és kicsi csapatunk további két tagjának a belépőt az általatok Yellow Civic-ként ismert Honda tulajdonosa szerezte be, amiért egyébként nagyon hálásak vagyunk!

Mivel Cipruson mindig mindenki késik, természetesen a megnyitás sem a meghirdetett időpontban történik. A hosszú kocsisorban már türelmetlenül várakozva, végre 23:45-kor a helyszínre robog három EK9-es Civic, és az egyik dragster női utasa kulcsokat lóbálva sétál a bejárat felé … totál F&F jelenet.

A következő két kocsiból két srác száll ki, akik a belépőket kezdik ellenőrizni. Belépők, hmm… valami görög írással, HKS és ADR márkanévvel ellátott, képeslap méretű fénymásolat – valami nem egészen stimmel. Három autó már vissza is fordult, de mi lassan közeledünk a kapuhoz. Miután gond nélkül bejutottunk, egy jó kis helyet találva elkezdtük kipakolni a felszerelést. Ám kisvártatva nagy sürgés-forgás támad körülöttünk, és sokan autóba ugrálva indítottak, és pánikszerűen hajtottak el a helyszínről.

Másodpercekkel később már rendőrautók szirénái villognak az éjszakában. Alig jutott időnk elrejteni a cuccainkat, sok minden csak a hátsó ülésre került… amilyen gyorsan a sorral haladva lehetett, kihajtottunk a reptérről, és a sok tuningjárgánnyal ellenkező irányban elhúztuk a csíkot. Nem messze a helyszíntől már újabb sorban álltunk: egy pár versenyzőt igazoltattak, a helyi rendőrök állította kordonnál. Még jó, hogy már az elején megegyeztünk, hogy se videó, se fotó, amíg nem tudjuk, hogy nem lesz-e gond belőle. A kordonhoz érve, hála a tekintélyt parancsoló rendszámunknak (nem szép dolog, de a szolgálati kocsimmal voltam kint) csak egy rövid kérdés jött ki a rendőr bácsi száján – Minden rendben? Nem történt bajunk, amíg a “versenyzők állatkodtak’? A zsarunak eszébe sem jutott volna, hogy mi is ugyanott voltunk, ahol a többiek. Viszont meghűlt bennem a vér, amikor bekukkantott a hátsó ülésre, és a kislány mögött éktelenkedő high-tech kupac is a látókörébe került. Szerencsére a rendőr is ugyanolyan vak, mint mi mindannyian, ha jó nőt látunk :)

Megúsztuk, de egy pár versenyző már a kordonon túl, a kocsija mellett álldogált, és várta a következményeket. Amint másnap a srácoktól megtudtam, a szervezőknek csak nappali akcióra volt engedélyük, de megpróbáltak egy underground rendezvényt is összehozni előtte való este. Hogy hol volt a hiba? Szerintem túl sokan tudtak róla...

Amit sajnálok az, hogy abban bíztam, a buli biztos lesz, és miután bejutunk, rengeteget fotózunk és forgatunk majd. Ezért a cuccaink a csomagtartóban pihentek a sorban való várakozás közben, így nincs se fotó, se felvétel az előjátékról… de legközelebb tuti hogy lesz.

A sztori szomorúbb része csak most következik. Másnap, tehát a rendezvény legális nappali része alatt dolgoztam (ez a munkám egyik legnagyobb hátránya) és csak az utolsó félórára sikerült odaérnem, mikor már értelmetlen lett volna bemenni. Viszont kihasználva az alkalmat, megörökítettem az ott parkoló nézők autóit. Sikerült is pár fotóalanyt találni, aminek eredményét rövidesen itt az oldalon is láthatjátok majd. A csatolt fotók elárulják, mi is az igazi ciprusi tuning-életszínvonal. A fotókra tekintve, szerintetek milyen verdák versenyezhettek aznap bent, ha ezek az autók “CSAK” közlekedési eszközök voltak, amik a nézőket a helyszínre hozták?!

Sok, a rendezvény környékén parkoló járgány, a hazai tuning élet csúcsát megszégyenítő optikai- és motortuninggal rendelkezik, de egyszer talán eljön majd a nap, mikor mi is ilyen színvonalú autókkal megyünk megnézni az „igazi” tuning autókat…

Addig is, egy jó nagy fotóalbumot küldök nektek, és rövidesen egy pár szépséget közülük közelebbről is megismerhettek!

Üdvözlettel Adri – Boris!